Oldal kiválasztása

Az elégedettség, nyugalom és magabiztosság új agytudománya. 

A Hardwiring Happiness (2013) nem csak egy újabb önsegítő könyv, amely a pozitív gondolkodás dicséretét zengi. Bemutatja a boldogság idegtudományának legújabb kutatásait, és elmagyarázza, hogyan programozhatja át az agyát, hogy a rossz helyett a jóra összpontosítson.

A szerzőről

Rick Hanson a Csak egy dolog, a Buddha agya és az Anyatanítás című bestsellerek szerzője. Pszichológiából doktorált, és közvetlen és személyes stílusával elkápráztatja az olvasókat. Emellett kedvelt előadó és coach, aki megosztja tudását arról, hogyan teheti az agy boldogabbá és jobbá az embert.

Ismerje meg a negatív előítéletét és azt, hogyan győzheti le.

Észrevetted már, hogy az esti hírekben szinte semmilyen pozitív információt nem mutatnak be? Miért van ez így? A sivár igazság az, hogy szeretünk rossz híreket hallani; úgynevezett negativitási előítéletünk van. Az emberiség hajnala óta mindig is a negatív információkhoz vonzódtunk. De ne aggódj! Legyőzhetjük ezt az elfogultságot, és megtanulhatunk boldogok lenni.

Ebből a könyvből megismerheted a benned rejlő hajlamot arra, hogy mindenre odafigyelj, ami zavar, és figyelmen kívül hagyj mindent, ami mosolyra fakaszt. Megtudhatod, hogy az agyad szerkezete hogyan alakíthatja ki a boldog vagy szomorú gondolatokat, és hogy néhány egyszerű technika alkalmazásával hogyan segítheted elő a pozitív gondolkodást és erősítheted meg a boldogságot.

Megtanulja továbbá, hogy

  • miért nem valószínű, hogy a pozitív visszajelzések megragadnak az elmédben;
  • hogy az agyunk úgy működik, mintha egy vad ragadozó üldözné; és
  • hogyan hozhat fel a csokoládé ízének felidézése, ha éppen rosszkedvű vagy.

Az, hogy boldog vagy szomorú gondolataink vannak, az agyunk szerkezetétől függ, de az emberek hajlamosak a “rosszra” koncentrálni.

Amikor felnőttél, mindenkivel jól kijöttél, és könnyen beilleszkedtél? Vagy állandóan a pálya szélén álltál, csúfoltak, és egyre jobban visszahúzódtál magadba? Még ha népszerű is voltál az iskolaudvaron, valószínűleg van néhány közös vonásod azokkal, akik könnyen elutasítottnak érzik magukat.

A rossz élmények ugyanis erősebb és emlékezetesebb érzelmeket váltanak ki, mint a jók.

Gondolj például a legutóbbi munkahelyi értékelésre, amit kaptál: Lehet, hogy tele volt dicséretekkel és pozitív visszajelzésekkel. De ha egyetlen apró kritikát is tartalmazott, akkor a dicséretek helyett valószínűleg ezen fixálódott.

A legtöbb embernél ez így van, mert az embereknek van egy beépített hajlamuk arra, hogy a pozitívumok helyett a negatívumokra koncentráljanak.

Sőt, 2001-ben Roy Baumeister pszichológus megállapította, hogy az emberek nagyobb figyelmet szentelnek a dühös arcoknak, mint a boldogoknak. Tehát, ha valaki rád néz, a tudatalattid azonnal felfogja az ellenségességet.

Mindezek mellett az, hogy hajlamos vagy-e a boldog vagy szomorú gondolatokra összpontosítani, az agyad egy bizonyos részétől függ. Vannak emberek, akiknek a tudósok “boldog amigdala”-nak nevezik, az amigdala az agynak az a része, amely az érzelmi reakciókért felelős.

A kutatások azt mutatják, hogy a boldog amigdala erősen stimulálja a nucleus accumbenst – az agynak azt a részét, amely céljaink teljesítésére ösztönöz minket. A boldog amigdalával rendelkező emberek általában optimisták, és inkább a lehetőségekre, mint a nehézségekre összpontosítanak. Ezek a pozitív gondolatok viszont erősíthetik a cselekvés és a céljaink elérése iránti vágyunkat, ezáltal boldog élményeket teremtve és pozitív visszajelzést generálva az agy számára.

Sajnos az emberek többségének “szomorú amigdala” van. Ez félelem-alapú reakciókhoz vezet, amelyek kortizolt és adrenalint szabadítanak fel a véráramban, és szorongóvá és idegessé tesznek minket.

A következő ezt a borúsabb agytípust vesszük közelebbről szemügyre.

Az emberi agy folyamatosan fejlődik, és változhat jobbra – vagy rosszabbra.

Valószínűleg láttál már képeket az emberi agyról: Ez az a szivacsos szerv a fejünkben, ami egy kicsit hasonlít egy furcsa karfiolra. Mint azt kétségtelenül tudod, ez a furcsa kinézetű dolog rendkívül összetett, folyamatosan tanul és fejlődik.

Az agy messze nem egy statikus entitás, hanem folyamatosan változik. Sőt, minden egyes tapasztalatunkkal együtt változik.

Gondoljunk csak Eleanor Maguire idegtudós 2000-es tanulmányára: Azt találta, hogy a londoni taxisofőröknek különösen nagy a hippokampuszuk, az agy memóriáért, vizuális és térbeli tájékozódásért felelős része.

Nem, a csomó nem agydaganat volt. Valójában annak a jele volt, hogy a terület túlfejlődött, mivel a taxisok rengeteg memorizálást vállalnak, hogy London utcáin eligazodjanak. A sofőrök folyamatosan edzettek bizonyos neuronokat az agynak ezen a területén, és mint egy izom, végül nagyobb és erősebb lett.

Az ilyen gyakorlatok lehetővé teszik, hogy az agyunk növekedjen és fejlődjön, és ugyanígy edzhetjük az agyunkat is, hogy boldogok legyünk.

Wil Cunningham pszichológus 2013-ban megállapította, hogy azoknál a gyerekeknél, akik olyan szülőkkel nőnek fel, akik nem biztosítanak meleg és szeretetteljes környezetet, kialakulhat a “szomorú amigdala”, amelyről az előzőekben beszéltem.

Szerencsére ezek az agyak újra megtanulhatják a boldogságot.

Az olyan pszichológusok, mint Stanley Schachter olyan mentális gyakorlatokon keresztül vezetik a pácienseket, amelyekben elképzelik, hogy szerető család veszi őket körül, és pozitív megerősítést kapnak. Az ilyen gyakorlatok ismétlődése fokozatosan megváltoztathatja az agy szerkezetét azáltal, hogy erősíti a boldogságérzés képességét, és a szomorú amigdala boldoggá alakul át!

Tehát, ha az agyunkat át lehet drótozni a boldogságra, akkor miért van tele a modern társadalom annyi szomorú emberrel? Derítsük ki a következő fejezetben.

Az evolúció olyan agyat hozott létre, amely a modern élet minden apró stresszorára ráfókuszál.

Ha valaha is utolsóként választották ki az iskolai szünetben a focimeccsre, akkor ismerős lehet, mi történik ennek következtében: A véráramba stresszhormonok özönlenek, a szív száguld, és úgy érzi, mintha élet-halál kérdése lenne, nem pedig egy gyerekes népszerűségi verseny.

Az ilyen túlzó emberi reakciók valójában még abból az időből származnak, amikor a pánik érzése gyakran valóban életeket mentett.

Az emberi történelem meglehetősen erőszakos lefolyása során a halál fenyegetése arra késztette az embereket, hogy különös figyelmet fordítsanak minden kedvezőtlen dologra.

Az őskorban az embereket mindig erőszakos támadás fenyegette, akár egy másik ember, akár egy vad ragadozó. A túlélésünk állandóan veszélyben volt.

Bármilyen őrültségnek is hangzik, az első vagy második világháborúban harcoló katonáknak nagyobb esélyük volt a túlélésre, mint a 10 000 évvel ezelőtti vadászó-gyűjtögető őseinknek. A két világháború során 100 katonából egy halt meg, 10 000 évvel ezelőtt pedig nyolcból egy embernek kellett erőszakos véget vetnie.

Agyunk ma is őrzi ezeknek a rémisztő időknek a nyomait, és úgy fejlődött, hogy mindenhol megtalálja körülöttünk a szorongás okait.

Ez megmagyarázza, hogy miért ijeszthet meg minket egy barátságtalan arc, egy hangos zaj vagy egy száguldó autó: még mindig különös figyelmet fordítunk azokra a dolgokra, amelyek potenciálisan negatív hatással lehetnek ránk.

De ez még nem minden. A modern élet állandó stressze folyamatosan aktiválja emberi halálfélelmünket.

Akár egy fegyveres rablóval, akár egy stresszes határidővel állunk szemben, pontosan ugyanazok az idegi kapcsolatok aktiválódnak. Ez azt jelenti, hogy nagyjából állandóan stresszesek vagyunk; aggódunk a pénz, a munkánk, a politika, a kapcsolatok, bármi miatt!

Az agyunk számára ez olyan, mintha az egész napot egy 10 000 éves kardfogú tigris üldözésével töltenénk. Lényegében úgy működünk, mintha az életünk állandóan veszélyben lenne, és emiatt minden negatív dologra koncentrálunk.

Az embereket erősen befolyásolja a negativitásra való hajlam, a boldogság azonban megnyugvást hozhat.

Eddig sokat tanultunk arról, hogyan és miért fókuszál az agyunk az élet negatív aspektusaira.

De ez a tendencia valójában annyira gyakori, hogy neve is van. Úgy hívják, hogy negativitás torzítás.

Ezt az elfogultságot az esti hírekben is láthatjuk. Minden epizód figyelemfelkeltő rossz hírekkel kezdődik. Egyszerűen lekötnek minket a tragikus földrengésekről vagy erőszakos bűncselekményekről szóló történetek.

A rossz hírek azonban nemcsak az esti híradó nézettségét befolyásolják, hanem a boldogságunkat is erősen befolyásolják.

Valahányszor negatív inputokkal szembesülünk, idegrendszerünk riadókészültségbe kerül. Sőt, a testünk úgy reagál, mintha a látott bűnesetek és tragédiák valóban velünk történnének.

Ez a negatív input aktiválja a harcolj vagy menekülj választ: Stresszhormonok, mint az adrenalin és a kortizol szabadulnak fel a véráramba, és az energiaforrások lemerülnek, felkészítve minket arra, hogy gyorsan reagáljunk a vélt fenyegetésre. Természetesen elménk szorongó állapotba kerül.

Ennek következtében hajlamosak vagyunk arra, hogy a negatív inputokra – rossz hírek, közúti forgalom, munkahelyi kihívások – félelemmel vagy agresszióval reagáljunk.

Így jutunk el a közúti dühöngésig, eszeveszetten dudálva és kiabálva. Vagy akár a munkatársainkkal való ordibálásba is belekezdhetünk, ha rosszul mennek a dolgok.

Ezzel szemben használhatjuk a pozitív inputokat, hogy egészségesebb, nyugodtabb állapotba kerüljünk.

A szerző egyik páciense a pánikrohamokat a kertjébe tett sétákkal küzdötte le. Amikor pánikbetegnek érezte magát, néhány percre kilépett a kertbe, hogy megnyugodjon, és a természet megnyugtassa.

Ezek a nyugtató élmények segítenek ellazítani az idegrendszert azáltal, hogy lelassítják a szívverést, csökkentik a vérnyomást, és még a jó emésztést is elősegítik. Mindez segít csökkenteni a stresszes, agresszív gondolkodásmódot.

Mindannyian szeretnénk egészségesebbek és kevésbé szorongóak lenni, de mit tehetünk még a negatív előítélet leküzdéséért?

Vannak módok arra, hogy tudatosan keressük az élet pozitív aspektusait.

Előfordult már veled, hogy a boldogság egy ritka pillanatát élvezted, és olyan dolgokat vettél észre, amiket korábban nem? Lehet, hogy hirtelen észreveszed, hogy csicseregnek a madarak, nyílnak a virágok, és az élet ismét rendben lévőnek tűnik. Nos, az ilyen kellemes pillanatoknak nem kell olyan ritkának lenniük.

A pozitív inputok bevitele a mindennapi életedbe valójában gyorsan és könnyedén megvalósítható.

Például, amikor befejezel egy feladatot, még ha az olyan apró is, mint például egy e-mail megválaszolása, ne csak lépj tovább a következőre. Állj meg egy pillanatra, és ismerd fel, hogy teljesítettél egy célt, és hagyd, hogy jól érezd magad emiatt.

Azt is megengedheti magának, hogy reggelente szánjon egy kis időt arra, hogy kinyissa az ablakot, és beszívjon egy kis friss levegőt. Hagyja, hogy a pozitivitás beszivárogjon Önbe, majd tudatosan ezzel a boldogsággal kezdje a napot, és engedje meg magának, hogy ezt a lelkiállapotot egész nap megőrizze.

Kezdetben szükséged lehet néhány emlékeztetőre, hogy segítsenek felismerni a pozitív beviteleket.

Az egyik ötlet, hogy indítson egy “Jó évet dobozt”. Minden nap végén szánjon időt arra, hogy eszébe jusson legalább egy pozitív dolog, ami történt, írja le egy papírra, és tegye a dobozba.

Pillanatnyilag ez arra fogja edzeni az agyadat, hogy felismerje az okokat a boldogságra. Egy év végén pedig kinyithatja a dobozt, elolvashatja a feljegyzéseit, és boldogan gondolkodhat a sok jó élményen.

Egy másik hasznos gyakorlat, ha minden reggelt azzal kezdesz, hogy szánsz egy kis időt arra, hogy valami pozitív dologra koncentrálj. Ez lehet olyan egyszerű, mint annak tudomásul vétele, hogy jó egészségben vagy, vagy hogy egy csendes és biztonságos helyen ébredsz.

Ez a gyakorlat segít elengedni minden negatív érzést, és megtanítja az elmédet arra, hogy olyan dolgokra összpontosítson, amelyekért hálás lehetsz.

Negativitási előítéletünk ellen úgy tudunk tenni, hogy erősítjük pozitív élményeinket.

Nézett már ki egy gyönyörű tájra, vagy csodált meg egy lenyűgöző naplementét, és érzett már vágyat arra, hogy megállítsa az időt, hogy örökre megőrizze ezt a pillanatot? Nos, ezt kellene tenned! Valójában pontosan ezt tehetjük minden pozitív élményünkkel, még a legkisebbekkel is.

Bár a pozitív gondolkodás nem új ötlet, a legújabb kutatások azt sugallják, hogy pozitív élményeink erősítésével agyunk negativitásra való hajlamát átprogramozhatjuk pozitivitásra való hajlamra.

És bármilyen pozitív élményt megerősíthetünk, ha egyszerűen időt szánunk arra, hogy újra átéljük és kiélvezzük.

Próbáld ki ezt a gyakorlatot: idézd fel a kedvenc ételed elfogyasztásának emlékét. Ez lehet olyan extravagáns, mint egy nagyszerű étteremben elköltött vacsora, vagy olyan egyszerű, mint a kedvenc vaníliafagylaltja. Most próbáld meg elképzelni, milyen élvezetet okozott neked az az étel.

Miközben ezt teszed, nyújtsd ki ezt a mentális élményt, ameddig csak tudod. Tartsd fenn ezt a finom és boldog érzést; ha elterelődik a figyelmed, csak próbáld meg visszahozni magad hozzá. Ezt a gyakorlatot bármely pozitív élmény megerősítésére végezheted, és segíthetsz magadat a pozitivitás irányába mozdítani.

Láttuk, hogy az elménk hogyan helyezi előtérbe a negatív inputokat, ezért tudatosan kell dolgoznunk azon, hogy pozitívak maradjunk.

Ez olyasmi, mint a korcsolyázás: a pozitivitás fenntartása olyan, mint a jégen való egyensúlyozás. Ennek a tapasztalatnak az erősítése és a boldogság mellett maradni olyan, mint siklani és nyolcas számot korcsolyázni.

A pozitív élmények további erősítése érdekében változtass a hozzáállásodon, és szakíts időt a jó dolgokra.

Tegyük fel például, hogy nehezen veszi rá a gyerekeit, hogy kikeljék az ágyból és felkészüljenek az iskolára. Ahelyett, hogy frusztrálódnál és szidnád őket, próbáld meg a pozitív megközelítést. Feküdjön le velük, és játékosan csalogassa ki őket az ágyból és a napba.

Ez nem csak szórakoztatóbb és pozitívabb, de hatékonyabb is; olyan boldog élményt teremt, amelyet aztán Ön és gyermekei is megerősíthetnek és megtarthatnak.

A boldogság meggyógyíthatja a múltbeli traumákat, és enyhítheti a fájdalom és a gyász érzését.

Lássuk be: az élet kemény tud lenni. Egy nehéz gyermekkor vagy egy szerettünk traumatikus elvesztése – ezekkel a fájdalmas élményekkel együtt kell élni. De van remény. Még egy szeretett háziállattal töltött aprócska pillanat is segíthet begyógyítani a régi sebeket.

Elcsépelt, de igaz: az új pozitív élmények segítenek leküzdeni a régi traumákat – még azokat is, amelyek gyermekkorunk óta kísértenek bennünket.

Egy nap például a szerző egy pár welsh corgi kutyát felügyelt. Miközben játszottak, ő lefeküdt, ők pedig odaszaladtak hozzá, és játékosan megnyalták, a szerző legnagyobb örömére.

Valójában ez annyira boldogító esemény volt számára, hogy elhatározta, hogy ezt jó célra fordítja.

A pozitív élményt egy fájdalmas gyermekkori emlék ellensúlyozására használta fel. Amikor a szerző négyéves volt, a nagymamája kizárta őt a házból, mondván, hogy a tehenek megeszik, amíg ő kint ragad!

A kutyaszitterkedés élménye után azonban elkezdte összemosni a két eseményt, összekapcsolva a corgikkal töltött boldog időket a múltbéli traumával. Most, amikor felidézi a nagymamáját, a negatív gondolatok helyett automatikusan a corgikkal kapcsolatos pozitív élmények jutnak eszébe.

A boldogság még az élet legrosszabb helyzeteiben is képes meggyógyítani a fájdalmat és a bánatot.

A szerző egy másik történetet is elmesél egy nőről, aki elvesztette szeretett macskáját. Először természetesen teljesen összetört, napokat töltött fájdalommal és gyásszal teli napokkal. De aztán elkezdte keresni, hogyan lehet ez pozitív.

Felidézte a macskájával kapcsolatos összes pozitív élményének emlékeit, és kiélvezte azokat, legalább 30 másodpercig hagyta, hogy beléjük ivódjanak. Erősítette az eseményeket, és ez fokozatosan begyógyította a veszteség okozta sebeket.

Egy másik példa, amikor a szerzőnél rákot diagnosztizáltak. Még akkor is úgy találta, hogy ebből az élményből pozitívumot lehetett meríteni. Rájött, hogy az élet valójában mennyire kényes, és ezért még jobban tudta értékelni és élvezni az idejét.

Új pozitív élmények létrehozásával az életed boldogabb és sokkal szórakoztatóbb lesz.

Egyesek véleményével ellentétben a boldogság nem hiánycikk. Az igazság az, hogy nincs határa a pozitív élmények mennyiségének, amelyeket létrehozhatsz magadnak, hogy segítsd átprogramozni az elmédet a boldogság irányába.

Ha pozitív élményre van szükséged, hogy megerősödj, létrehozhatsz egyet, ha elképzelted magad egy olyan helyen, ahová mindig is szerettél volna eljutni, vagy szörfözhetsz a tökéletes óceáni hullámon. Vagy növelheted egy új élmény esélyét azzal, hogy egy olyan ösvényen sétálsz, amelyen még sosem jártál, és új dolgokat veszel észre.

Valójában az, hogy örömöt találsz olyan részletekben, amelyeket még soha nem vettél észre, nagyszerű módja a pozitívum megteremtésének.

A szerző például írás közben új elismerést talált a billentyűzete okos kialakításában. Igaz, ez a pozitív élmény nagyon kicsi volt. De minden pozitív élmény, amennyiben boldoggá tesz, megérdemli, hogy értékeljük.

Ezek az élmények segíthetnek legyőzni a félelmeinket is.

Még a szerzőnek is nehéz volt bejutnia az egyetemre: Félénk volt, és terhelték a múltbeli tapasztalatok, hogy az iskolában csúfolták. Így amikor a szobatársa meghívta, hogy lógjon együtt egy csapat lánnyal, nem volt éppen lelkes.

De rákényszerítette magát, és az este remekül alakult, egy új pozitív élményt teremtve, amely segített neki legyőzni a társas helyzetektől való félelmét. A következő napokban újra tudta játszani az eseményt, hogy megerősítse, és segítsen neki boldognak maradni.

Néha ezek az élmények jó szándékból fakadnak.

Jorge Moll idegtudós megállapította, hogy azok az emberek, akik pénzt adnak egy jó ügynek, végül boldogabbak lesznek. 2006-os tanulmánya kimutatta, hogy az agy jutalomközpontjai nagyobb arányban tüzelnek az önzetlen embereknél, mint azoknál, akik fukarok maradnak a pénzükkel.

Mint kiderült, az önzetlenségnek számos előnye van. Ha ahelyett, hogy irigységet vagy fenyegetettséget éreznél, inkább örülsz egy pozitív élményt átélő barátodnak, megsokszorozod a saját boldogságodat.

Elvégre sokkal szórakoztatóbb megosztani a boldogságot, mint megpróbálni felhalmozni.

Összefoglaló

A könyv legfontosabb üzenete:

Át kell programoznunk az agyunkat, hogy a pozitívumokra összpontosítsunk. Agyunk még mindig az őskori őseink ösztöneit hordozza. Akkoriban brutális küzdelem folyt a túlélésért, és létfontosságú volt számunkra, hogy a negatívumokra koncentráljunk, mert azok fenyegetést jelenthettek. Most, a viszonylagos béke korában újra kell programoznunk az agyunkat, hogy észrevegyük a körülöttünk lévő pozitív dolgokat. Azzal, hogy a pozitívumokra koncentrálunk, lehetővé tesszük magunknak, hogy élvezzük az életet.

Megvalósítható tanácsok:

Ossza meg boldog élményeit barátaival.

Ne korlátozza a pozitív élményt azzal, hogy megtartja magának. Remek módja annak, hogy felelevenítsük a jó érzéseket, amelyek valamihez kapcsolódnak, ami boldoggá tesz, ha megosztjuk és újra átéljük barátainkon és szeretteinken keresztül.

Elindult a Business Flow internetes piactere minden vállalkozónak. Kiváló hely vevőket szerezni, kapcsolatokat építeni és rengeteg tudáshoz hozzájutni.

Most ingyen regisztrálhat és rögtön fontos ajándékokat is kap!