Ha olyan vagy, mint a legtöbb ember, valószínűleg van egy teendőlistád, és arra használod, hogy segítsen összpontosítani a dolgok elvégzésére. Ha nincs, akkor érdemes készítened egyet, mivel rengeteg pszichológiai előnnyel jár. Ugyanakkor azt is javasolnám, hogy készítsen egy nem-teendő listát is. Ez a lista hihetetlenül jól kiegészíti a teendők listáját, és talán még fontosabb is.
Hadd magyarázzam el! Miklós imádja a videojátékokat, és minden nap játszik velük. De egy fontos vizsga is közeleg, ami meghatározza a jövőjét, és tanulnia kell rá. Ezért Miklós a tanulást felírja a teendők listájára. Aznap Miklós előveszi a könyveit, és fél órát tanul. Ezután tart egy rövid szünetet, amely alatt úgy dönt, hogy játszik néhány játékot. Azonban annyira beleélte magát a játékba, hogy a következő 3 órában is játszott, és utána nem végzett további tanulást. Persze, Miklós-nak sikerült fél órát tanulnia, tehát a feladatlistáján szereplő feladatot valamennyire teljesítette. De ennyi tanulás nem elég ahhoz, hogy átmenjen a vizsgán.
Ezért másnap Miklós egy kicsit másképp állt neki a tanulásnak. Úgy dönt, hogy készít egy nem-teendő listát is. És amit leírt, az a következő volt: “Este 7 óráig nincs videojáték”. Miklós elmegy tanulni, fél órán át csinálja, majd szünetet tart. Azonban nem megy a számítógéphez, mint előző nap, mert megtiltotta magának, hogy ilyenkor játsszon. Ehelyett a szünetet arra használja fel, hogy igyon egy pohár vizet, és leírjon néhány gondolatot, ami a tanulás közben felmerült benne. Ezután visszatér a tanuláshoz, és ezen a napon 3 teljes órán keresztül sikerül is tanulnia.
Amikor van egy célod, amit el akarsz érni, sosem elég azt mondani: “Ezt meg kell tennem.” Hanem azt is bele kell foglalni: “Ezt nem szabad megtennem”. Amit meg akarsz tenni, és amit nem szabad megtenned, az ugyanannak az éremnek a két oldala, és kéz a kézben járnak.
Hadd mondjak egy másik példát: Tegyük fel, hogy meg akarsz vásárolni egy bizonyos terméket. És tudod, hogy ez a termék csak az út menti boltban kapható. Tehát felírod a teendőid listájára. “Szerezd meg azt a terméket abból a boltból”. Az oda vezető út azonban tele van más boltokkal, amelyekben nincs meg a kívánt termék. Útközben megállhatsz náluk, és végül úgyis eljutsz az út végén lévő boltba. De mi lenne, ha felírnád a nem tennivalóid listájára: “Ne állj meg a többi boltnál.” Sokkal gyorsabban és hatékonyabban jutnál el az út végén lévő boltba.
Az út végén lévő bolt egy analógia arra, hogy milyen célod van. Azok a többi boltok pedig olyan zavaró tényezők, amelyek akadályozzák a cél felé való haladásodat. Tehát ha fitt akarsz lenni, nem csak edzeni kell. De valószínűleg a fánk és a McDonalds hamburgerek fogyasztását is kerülni akarod. Ha reggel korán akarsz kelni, nem csak az ébresztőt kell beállítanod. Lefekvés előtt is kerülnie kell az ingerlő tevékenységeket és az erős fényeket. Ha pedig a következő vizsgáján szeretne jelesre vizsgázni, akkor nem csak tanulnia kell. De kerülnie kell a videojátékokat és a Netflix nézését is.
Amiről úgy döntesz, hogy nem teszel meg, néha többet számít, mint amit eldöntöttél, hogy megteszel. Azzal, hogy az egyik viselkedésből letiltasz, valójában egy másikat adsz hozzá. Egy üres helyet hozol létre, amit valamilyen formában ki kell töltened. Bizonyos tevékenységek korlátozásával pedig lehetőséget nyitsz arra, hogy teljes mértékben a legfontosabb területre koncentrálj.
Néhányan azt mondhatják, hogy ez a korlátozás rossz. És hogy a teljes szabadság a helyes út. Persze, nem mindenkinek van lehetősége szabadon megválasztani, hogy mikor és hogyan csináljon valamit. De a túl nagy választási szabadságnak van egy hátulütője is. Amikor Miklós barátunk letette a vizsgát, és befejezte az iskolát, szabadúszó szoftverfejlesztő lett. Most már a laptopjáról dolgozhat, amikor és ahol csak akar. Megválaszthatja az időt és a helyet is. Hirtelen azonban Miklós-nak annyi szabadsága lett, hogy tulajdonképpen megbénítja. Mivel nincsenek korlátai, folyton halogatja a munkáját. Mindig azt mondja magának: “Semmi baj, később is meg tudom csinálni.” És amikor eljön a később, akkor semmit sem csinál, mert Miklós mindig megteheti máskor is. Emiatt gyakran bűntudata van. Állandóan az jár a fejében, hogy most kellene dolgoznia. És e bűntudat miatt még a szabadidejét sem tudja élvezni. Amikor szabadon tehetünk bármit, gyakran a végén semmit sem csinálunk.
Sokszor a legkönnyebb lehetőséget választjuk. Ha minden egyes nap választanod kellene a tanulás, a munka, a tévénézés vagy a videojátékok között, melyiket választanád? Lehet, hogy helyesen cselekednél, és először a tanulást és a munkát választanád. De ahogy telnek a napok, végül egyre inkább a tévét és a videojátékokat választanád. Ez azért van, mert ha megvan a szabadságod, akkor azt fogod választani, ami nem igényel annyi erőfeszítést. Ha pedig korlátok közé szorulsz, és nem tudod azt csinálni, amihez kedved van, akkor sokkal könnyebb lesz a nehezebb lehetőséget választani. Nem kell annyi akaraterőt használnod ahhoz, hogy elkezdj dolgozni vagy tanulni, mert ez az egyetlen lehetőséged. Ráadásul nem kell ellenállnod semmilyen más tevékenységnek, ami csábíthatna.
Miklós hamar rájött, hogy a korlátok hiánya volt a probléma. Gyakorlatilag állandóan a munka és a szabadidő között kellett választania. És mivel a szórakozás volt a könnyebbik lehetőség, ennek következtében alig jutott munkához. Így Miklós létrehozott egy egyéni mit-nem-tehetek-listát. És ezeket a korlátokat állította be magának: “Csak az otthoni irodából dolgozhatok.” “Soha ne dolgozz este 7 után.” “Nincs internet, tévé vagy videojáték 17 óráig.” Azt gondolnánk, hogy ezek a korlátok frusztrálják Miklós-ot, mert most már nincs annyi szabadsága, mint korábban. Mégis felszabadították őt. Már nem gondolkodott állandóan azon, hogy dolgoznia kellene-e vagy sem. Ehelyett most már egyszerűen csak követi a szabályokat, amelyeket ő állított fel magának. Ha reggel 10 óra van, Miklós tudja, hogy nem használhatja az internetet, nem nézhet tévét, és nem játszhat videojátékokkal. És mivel nincs sok más dolga, könnyebben végzi a munkáját. Most már a szabadidejét sem érzi megfosztva, mert tudja, hogy még mindig jól érezheti magát, csak később. És ha este 8 óra van, Miklós-nak nem kell bűntudatot éreznie, amiért nem dolgozik. Ehelyett nyugodt lelkiismerettel élvezheti a szabadidejét. Mindezek az új korlátozásoknak köszönhetőek.
Most egy dologra szeretnék rámutatni, hogy néha nem csak a “rossz” viselkedésünket kell korlátoznunk, hanem a pozitív viselkedésünket is. Például a zongorázás gyakorlása jó szokásnak tekinthető. De ha vannak más kötelezettségeid, más dolgok, amelyek fontosabbak abban a pillanatban, akkor a zongora nem több, mint figyelemelterelés. Nem jobb, mint a kanapén ülni a tévé előtt. Mindkettő elvonja a figyelmet attól a fő dologtól, amit csinálnod kellene. Ezért van az, hogy bizonyos alkalmakkor a jó szokásaid közül néhányat is fel akarsz írni a nem-teendők listára.
Elindult a Business Flow internetes piactere minden vállalkozónak. Kiváló hely vevőket szerezni, kapcsolatokat építeni és rengeteg tudáshoz hozzájutni.