A kötődéselmélet szerint az erős érzelmi és fizikai kötődés egy elsődleges gondozóhoz életünk első éveiben, kritikus jelentőségű a fejlődésünk szempontjából.
Ha a kötődésünk erős és biztonságosan kötődünk, akkor biztonságban érezzük magunkat, hogy felfedezzük a világot. Tudjuk, hogy mindig van ez a biztonságos bázis, ahová bármikor visszatérhetünk.
Ha a kötődésünk gyenge, akkor bizonytalanul kötődünk. Félünk elhagyni vagy felfedezni egy inkább ijesztőnek tűnő világot, mert nem vagyunk biztosak abban, hogy visszatérhetünk-e.
Azok az emberek, akik biztonságosan kötődnek azt mondják, hogy nagyobb a bizalmuk, tudnak kapcsolódni másokhoz és ennek következtében sikeresebbek az életben.
A bizonytalanul kötődő emberek hajlamosak bizalmatlanok lenni másokkal szemben, nem rendelkeznek szociális készségekkel és problémáik vannak kapcsolatok kialakításával.
A biztonságos kötődésnek egy, míg a bizonytalan kötődésnek 3 típusa van:
- Szorongó/ambivalens
- Szorongó/kikerülő
- Szorongó/diszorganizált
Az elmélet jobb megértéséhez, nézzük meg Smith úr és Smith asszonyt, akiknek 4 gyermeke van: Luka, Ann, Joe és Amy.
Smithék kedves szülők, akik ölelkeznek, gyakran tartanak szemkontaktust, szívélyesen beszélnek, és mindig ott vannak a gyerekeiknek.
Ám egy nap Smith úr nagyon megbetegszik és meghal. Smith asszony számára az élet most már nagyon nehézzé válik. Egész nap dolgozik, miközben próbál gondoskodni a gyerekeiről. És ez lehetetlen feladat.
6 éves korára Luka agya nagyrészt kifejlődött, a jelleme erős, és a világnézete is kialakult. Az új helyzet nem befolyásolja őt különösebben – tudja, hogy mindig ott van anyu, az ő biztos menedéke. Biztonságosan kötődik hozzá. Később bizakodóvá és optimistává válik. Önképe pozitív.
Ann, aki 3 éves, nehezen boldogul a figyelemhiánnyal. Ann számára az anyja most kiszámíthatatlanul viselkedik. Aggódik a kapcsolatuk miatt, és ennek következtében ragaszkodóvá válik. Hogy anyja figyelmét magára vonja, meg kell emelnie az érzelmi állapotát és sikítania kell. Amikor az anyja végre kiszámítható válasszal reagál, ő maga is ambivalensen viselkedik és nem mutatja ki valódi érzéseit. Később az életben sokan úgy gondolják, hogy Ann kiszámíthatatlan vagy szeszélyes. Az énképe kevésbé pozitív. Kötődési stílusa Szorongó ambivalens.
A 2 éves Joe a nagybátyjával tölti napjait, aki szereti őt, de úgy gondolja, hogy a jó nevelés azt jelenti, hogy szigorú. Ha a kis Joe túl sok érzelmet mutat, vagy túl hangos, a nagybátyja dühös lesz, és néha megbünteti. Ez megrémíti Joe-t. Megtanulja, hogy kerülje a félelmet, kerülnie kell az érzelmei kimutatását más helyzetekben is. Felnőttként folytatja ezt a stratégiát és nehezen megy bele a kapcsolatokba. Önmagáról alkotott képe meglehetősen negatív. A kötődése az: Szorongó Kerülő
Amy, aki mindössze egy éves, óvodába küldik. Az ottani személyzet rosszul képzett, túlhajszoltak és gyakran nagyon stresszesek. Néhányan egyenesen bántalmazzák. Amy ezért szorongani kezd azoktól az emberektől, akiktől biztonságot keres. Ez a konfliktus teljesen szétzilálja a szeretetről és a biztonságról alkotott elképzeléseit. Mivel feloldás nélkül éli meg a félelmet, igyekszik elkerülni minden társas helyzetet. Felnőttként úgy gondol magára, mint aki nem méltó a szeretetre. Önképe nagyon negatív. Kötődése szorongóan dezorganizált.
Kötődésünk a legfontosabb életünk első éveiben,amikor még túl fiatalok vagyunk a kommunikációhoz, a szorongásunkat és ennek következtében nagyfokú stresszt élhetünk át.
Ekkor a mellékvesénk – egy szerv, amely a vesénk tetején helyezkedik el – stresszhormonokat termel adrenalint és kortizolt. A pulzusszám és a vérnyomás megemelkedik és éberek leszünk.
Ha ez gyakran előfordul, azt toxikus stressznek nevezzük. Mérgezőnek, mert károsítja a gyermek agyának fejlődését, és gyengíti az immunrendszert.
Embriókban vagy nagyon fiatal korban, a toxikus stressz akár a gének kifejeződését is megváltoztathatja, ami sok évtizeddel később is hatással lehet az egészségünkre.
Egy furcsa helyzet szimulálásával, felmérhetjük a kötődési stílust, már egyéves korban.
Ehhez hagyjuk, hogy a gyermek játsszon a saját anyukájával néhány percig egy szobában. Ezután a gyermeket magára hagyjuk. A kulcsmomentum a gyermek reakciója, amikor amikor az anyja visszatér.
A biztonságosan kötődő gyerekek először általában megölelik az anyjukat, majd megnyugodnak, és végül visszatérnek a játékhoz.
A bizonytalanul kötődő gyerekek ambivalensek és elkerülőek lehetnek. Néhányan nem tudják abbahagyni a sírást, vagy nem hajlandók folytatni a játékot.
A korai években kialakult kötődésünk hosszú távú hatásai jól dokumentáltak. Az elméletet felhasználva a Minnesotai Egyetem kutatói már 3 éves korban 77%-os pontossággal meg tudták jósolni, hogy egy gyermek félbehagyják majd a középiskolát.
Egy másik tanulmányban a Harvard egyetemi hallgatói megkérték, hogy értékeljék, mennyire érzik magukat közel a szüleikhez. 35 évvel később az egészségi állapotukról kérdezték őket. Azok 91%-a, akik azt mondták, hogy inkább rossz a kapcsolatuk az édesanyjukkal, egészségügyi problémákkal is diagnosztizálták, többek között koszorúér-betegséggel, magas vérnyomással és alkoholizmussal.
Azok esetében, akik meleg kapcsolatról számoltak be, a rossz egészségügyi diagnózisok aránya mindössze 45% volt.
De van egy másik ok is amiért a korai évek különös figyelmet érdemelnek. Ez a kiindulópontja a későbbi viselkedésformáknak.
Egy gyerek, aki 2 éves korában biztonságosan kötődik, már az óvodában barátokat szerezhet. A világképük minden interakcióval megerősödik és optimizmusuk fejlődik. Ennek eredményeként jó kapcsolatokat alakítanak ki az iskolában, majd a kollégáknál és később a munkahelyen.
A nagymértékben bizonytalanul kötődő gyermekek kimaradhatnak ebből a lehetőségből.
John Bowlby pszichológus, a kötődéselmélet egyik úttörője állítólag azt mondta, “Amit nem lehet közölni az anyával, azt nem lehet közölni az énnel sem.” Más szóval: azok, akik bizonytalanul kötődnek, nem biztos, hogy megértik magukat. Hogy megismerjék, kik ők és mit éreznek, lehet, hogy vissza kell mennie az időben.
Elindult a Business Flow internetes piactere minden vállalkozónak. Kiváló hely vevőket szerezni, kapcsolatokat építeni és rengeteg tudáshoz hozzájutni.