Az elmúlt 50 évben minden korosztály egyre boldogtalanabb. Ma már a boldogság elérésével a pszichológia külön ága, a pozitív pszichológia foglalkozik. Ez a könyv remek összefoglaló mindenkinek, aki nem érzi boldognak magát (a felmérések szerint a magyarok háromnegyede boldogtalan).
Manapság sokan feladták, hogy megtalálják a szerelmet, a beteljesülést és a boldogságot. És mégis, az emberek még mindig néznek romantikus filmeket, amelyekben szenvedélyes a szerelem és van valaki, aki igazi örömöt talál a szakmájában. Tehát, mélyen legbelül a legtöbb ember valószínűleg még mindig vágyik ilyen dolgokra.
De amikor az ember komolyan gondolkodni kezd a boldogság eléréséről, az elméje gyakran a negatívumokra összpontosít: koszos edények vannak a mosogatóban, sosem tanult meg gitározni, és persze, lehet, hogy van egy kedves partnere, de az illető nem éppen szenvedélyes szerető. Úgy tűnik, hogy valami mindig hiányozni fog. Hogyan lehet tehát felfedezni a boldogságot, amikor az emberi elme hajlamos arra összpontosítani, ami hiányzik?
Raj Raghunathan Ha olyan okos vagy, miért nem vagy boldog? című könyvének összefoglalójából megtudhatod, hogy
- miért kellene jobban értékelned a boldogságot;
- hogyan kapcsolódhatsz könnyedén más emberekhez; és
- miért van hatalmad a boldogságod felett, csak nem úgy, ahogy gondolod.
Ne értékeld le a boldogságot, ehelyett összpontosíts rá azáltal, hogy azonosítod, honnan ered.
Te okos ember vagy, igaz? Akkor miért kerülsz mindig ugyanarra a lehangoló ösvényre?
Talán a hét halálos bűnhöz van köze. Most nem a bibliai bűnökről beszélünk, hanem azokról a rossz szokásokról, amelyek a boldogság útjába állnak.
Az első bűn a boldogság leértékelésének emberi szokása.
Annak ellenére, hogy boldogok akarunk lenni, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a boldogságot mint célt, és nem adunk neki olyan prioritást, amilyet megérdemel.
A szerző a New York-i City University of New York professzortársával, Sunaina Chuganival és a McGill University professzorával, Ashesh Mukherjee-vel közösen végzett egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálták, hogy az emberek milyen dolgokat társítanak a boldogsághoz.
A résztvevőket arra kérték, hogy három olyan dolgot kívánjanak, amelyekről úgy gondolják, hogy boldogsághoz vezetnek. A kutatók megállapították, hogy az emberek általában olyan dolgokat kívánnak, mint a pénz, a hírnév és a siker, mert tudják, hogy mit kapnak. Eközben hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni magát a boldogságot, mert túl elvont fogalomnak tűnik ahhoz, hogy ezt kívánjanak.
De ha belegondolunk, nem kellene-e a boldogság mindenkinek a legfőbb prioritásává válnia?
Természetesen különböző dolgok különböző embereket tesznek boldoggá – így mielőtt prioritásként kezelhetnéd a boldogságot, meg kell határoznod azt.
Kérdezd meg magadtól, milyen érzelmet társítasz a boldogsághoz. Így megtanulhatod jobban megérteni, honnan ered. Talán a boldogságot a szerelemhez társítja; ha ez a helyzet, akkor a partnerével való kapcsolata valószínűleg központi szerepet játszik a jóllétében.
Ezt szem előtt tartva próbáljon meg naplót készíteni, hogy feljegyezze azokat a különböző dolgokat, amelyek boldogságot hoznak a mindennapjaiba. Idézze fel a boldogság emlékezetes pillanatait, és írja le, mit csinált, kivel volt együtt, és mi vezetett ezekhez a pozitív érzésekhez.
Talán egy szeretteddel utaztál, és világot láttál, vagy talán az ünnepek alatt a családoddal töltötted az időt.
Ha ezeket az eseményeket leírtad, világos képet kapsz arról, hogy milyen dolgokra kellene összpontosítanod és időt szánnod az életedben, ezáltal több boldogságot engedve be magadba.
Ne mérd magad másokhoz, hanem találd meg a saját flow-dat.
Mit szeretnél inkább, egy vadonatúj BMW-t vagy egy új barátot? Ez a fajta kérdés a második halálos bűn lényegét érinti: a felsőbbrendűség hajszolása.
Az egyik dolog, amit sokan megtanulnak az életben, hogy a másokkal szembeni felsőbbrendűség érzése nem eredményez boldogságot.
Mégis az emberek továbbra is a felsőbbrendűség érzésének elérésére törekszenek, sőt, célul tűzik ki, és végül egész életükben boldogtalanul hajszolják azt.
Ahhoz, hogy felsőbbrendűnek érezd magad, másokhoz kell mérned magad. Ha valamit jobban tudsz csinálni, mint valaki más, akkor jól csinálod; ha nem, akkor fejlődnöd kell. A probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy azt sugallja, hogy ha nem teljesítesz jobban, mint valaki más, az kudarccá tesz téged.
Persze, természetes, hogy jól érezzük magunkat a jól végzett munka után, de ennek nem kell a felsőbbrendűség érzésének hajszolásához vezetnie.
Tanulmányok azt mutatják, hogy minél többet hasonlítjuk magunkat másokhoz, annál kevésbé vagyunk boldogok, mert ez arra késztet minket, hogy minden lehetséges kudarcot megszállottan figyeljünk, és azt, hogy hogyan nézünk ki mások szemében.
A boldogsághoz vezető jobb út a saját flow-nk követése.
A flow fogalma Csikszentmihályi Mihály pszichológustól származik, aki úgy írja le, mint egy tevékenységben való teljes elmerülés boldog állapotát. Ez lehet bármi a sporttól kezdve a famegmunkáláson át egy bonyolult rejtvény megoldása – bármi, ami miatt elmerülsz és elveszíted az időérzékedet.
Ebben a flow-állapotban tökéletes összpontosítást és a pillanat tiszta élvezetét tapasztalhatod meg, ami egyben ideális feltételeket teremt egy készség elsajátításához.
Nem számít, ki vagy, a flow megtalálása mélyen kielégítő és élvezetes.
Amikor tehát azon gondolkodsz, hogy mit kezdj az életeddel, ne hajszold a felsőbbrendűség érzését. Inkább találj egy olyan tevékenységet, amelyben szeretsz elmerülni, és amely képes az áramlásba vinni.
Kovácsolj erős kapcsolatokat másokkal azáltal, hogy nagylelkű vagy és kerülöd a kétségbeesést.
Az egyik legerősebb vágyunk az, hogy kapcsolatot teremtsünk másokkal, de óvatosnak kell lennünk, hogy miként vágunk bele az emberi kapcsolatok kialakításába.
Ez elvezet minket a harmadik halálos bűnhöz: a kétségbeesetten keresett szeretethez.
Az egészségtelen kapcsolattartási vágy az intimitás iránti kétségbeesésként nyilvánul meg, amely magában foglalja a rászorultságot és az intimitás teljes elkerülését, ami gyakran életünk legkorábbi hónapjaira vezethető vissza.
Egy Mary Ainsworth pszichológus által az 1970-es és 1980-as években indított tanulmánysorozat szerint a szülői szeretettől megfosztott újszülöttek későbbi életük során bizonytalanná és önértékelés-hiányossá válnak. És ahogy az alanyok felnőttkorba értek, úgy találták, hogy különösen hajlamosak voltak mind a szűkölködésre, mind az intimitás kerülésére.
Természetesen ez a fajta viselkedés csak növeli annak az esélyét, hogy magányosak lesznek, mivel a rászorultság nem vonzó tulajdonság. Az emberek hajlamosak érdektelenek lenni olyan dolgok iránt, amelyek könnyen elérhetőek, ezért azok az emberek, akik a legjobban vágynak a kapcsolatra, gyakran egyedül végzik.
Az emberi kapcsolatok kialakítása azonban mindenképpen boldogabbá tesz minket.
Egy nagyszabású tanulmány egy válogatott férfiakat követett végig attól kezdve, hogy 1938-ban bekerültek az egyetemre, egészen a 2000-es évek végéig. A kutatók felfedezték, hogy a legboldogabb férfiak azok voltak, akiknek a legerősebb kapcsolataik voltak.
Az értelmes kapcsolatok ápolásának legjobb módja pedig az önzetlen lelkület.
Amikor segítünk másoknak, és boldoggá tesszük őket, sikerélményre teszünk szert, és megtanuljuk, hogy boldogságot tudunk terjeszteni. Ez javítja az önképünket, és képesebbé tesz minket arra, hogy kapcsolatot teremtsünk másokkal, valamint vonzóbbá tesz bennünket.
És mivel a nagylelkűség emeli a saját boldogságszintünket, nagyon természetes számunkra. 2012-ben kutatók 20 kisgyermeknek osztottak finomságokat, és arra kérték őket, hogy osszák meg a finomságokat egy bábuval. Azt találták, hogy bár a kisgyerekek örültek, hogy kaptak valamit, még boldogabbak voltak, miután megosztották a bábuval.
Ahhoz, hogy boldogok legyünk, meg kell tanulnunk elengedni az irányítás iránti vágyunkat.
A negyedik halálos bűn a túl sok irányítás akarása.
Sok ember akkor érzi magát a legkényelmesebben, ha teljes kontrollt gyakorol a környezete és mindenki felett. Az igazság azonban az, hogy ez mindig boldogtalansághoz és fokozott feszültséghez vezet, mert soha nem lehetünk igazán teljes mértékben kontroll alatt.
És nem is szabadna ezt akarnunk. Gondolj bele – valószínűleg te sem szereted, ha irányítottnak érzed magad, így logikus, hogy mások sem szeretik, ha te irányítasz.
Tegyük fel, hogy megpróbálod irányítani a partnered étrendjét azzal, hogy az egészségesebb ételek felé tereled. Jó esély van rá, hogy elkezd több egészségtelen ételt enni, csak hogy megmutassa neked, hogy ő irányítja, mit eszik. Ráadásul valószínűleg neheztelni fog rád, amiért kritizálod az étkezési szokásait.
Az irányítás iránti igény érzése ahhoz is vezethet, hogy több boldogtalanságot talál a mindennapi helyzetekben.
Robert Vallerand pszichológus 2008-as tanulmányában a külső események irányítása iránti nagyfokú kontrolligényű résztvevőket egy túlzsúfolt és kényelmetlen helyiségbe helyezték. Előre láthatóan ezek a résztvevők sokkal szorongóbbak és boldogtalanabbak voltak, mint a többi résztvevő.
Ahhoz tehát, hogy nagyobb esélyt adj magadnak a boldogságra, koncentrálj arra, hogy megtaláld a belső kontrollt a gondolataid és érzéseid felett.
Ez segíteni fog abban, hogy egyszerre vállalj felelősséget a saját boldogságodért, és ne a külső körülményeket okold azért, ahogyan érzed magad.
Tehát ahelyett, hogy depresszióba esne, amikor a másik félnek el kell hagynia a várost, miután együtt töltöttetek egy hetet, próbálj meg boldog maradni, és maradj koncentrált és hálás azokért a pillanatokért, amelyeket megoszthattatok.
A felelősségvállalással és a belső kontroll gyakorlásával azt is eldöntheted, hogy nem teszed ki magad olyan helyzeteknek vagy embereknek, amelyekről tudod, hogy rosszat tesznek neked. Ha tehát van egy bizonyos személy, aki mindig rossz hangulatba hoz, megpróbálhatod elkerülni, hogy keresztezd az utadat azzal a személlyel.
A bizalom és a megbocsátás megtanulása a boldogság megtapasztalásának kulcsa.
Kaptál már valaha egy tökéletesen szép ajándékot valakitől, de gyanítottad, hogy hátsó szándékkal adták?
Ez a forgatókönyv az ötödik halálos bűnhöz kapcsolódik: a másokban való állandó bizalmatlansághoz.
Sajnos mindannyiunkban megvan az a természetes hajlam, hogy aggódjunk amiatt, hogy bármelyik pillanatban elárulhat minket egy másik ember. Azért fejlődtünk ki a bizalmatlanságra, mert korai őseink számára a másokban való bizalmatlanság javította a túlélési esélyeket. Egy bizonyos óvatosság valószínűbbé tette, hogy az ember még egy napot éljen és szaporodjon.
A bizalmatlanság egyúttal arra is törekszik, hogy megvédjük magunkat attól a fájdalmas érzéstől, hogy összetörik a szívünk.
John Gottman párkapcsolati szakértő megállapította, hogy ahhoz, hogy túllépjünk egy bizalmatlan viselkedésen, ötször kell a bizalmunkat megtörő személynek megbízhatónak lennie, mielőtt teljesen megbocsátanánk neki.
De ha boldogabb életet akarunk élni, a legjobb, ha megtanulunk megértőek és megbocsátók lenni.
Ha elárulták, ne vergődjön a boldogtalanságban, hanem minimalizálja a fájdalmat, és próbálja megérteni a másik fél álláspontját.
Ha gyűlölsz valakit azért, amit tett, próbáld meg a helyébe képzelni magad, és nézd meg, hogy nem tudod-e megérteni a viselkedését és a motivációit, akár csak egy kicsit is. Nagy az esélye, hogy valószínűleg meg tudod. Talán a tetteinek köze van a genetikájához vagy a neveltetéséhez, esetleg a saját félelmeihez.
A megértés a megbocsátás kulcsa, a megbocsátás pedig a boldogság egyik legerősebb összetevője.
Rá fogsz jönni, hogy sokkal könnyebb megbocsátani, ha megérted a megbocsátás személyes előnyeit. A megbocsátás nem azt jelenti, hogy közel kell tartanod magadhoz azt a személyt, akinek megbocsátasz; mindössze annyit jelent, hogy elengeded a gyűlöletet és a haragot, és tudod, hogy továbbléphetsz az életeddel.
Ha megtanulsz megbocsátani, azt fogod tapasztalni, hogy a bizalom könnyebben jön.
A boldogsághoz rugalmasságra és türelemre van szükség a célok eléréséhez.
A hatodik halálos bűn az, hogy vagy túl szenvedélyesen, vagy túl közömbösen viszonyulsz az életed eseményeihez.
Itt két különböző törekvést találunk, amelyek boldogtalansághoz vezethetnek. Az egyik a szenvedély megszállott hajszolása, a másik pedig a szenvedély hiánya.
Túl szenvedélyesnek lenni olyan, mint túl makacsnak vagy rugalmatlannak lenni az elérni kívánt célokkal kapcsolatban.
Ezzel a szemlélettel az életben csak az a jó vagy boldog dolog, ami közelebb visz a célodhoz. Ez azt jelenti, hogy minden más rossz, és így nem leszel hajlandó alkalmazkodni a sok változáshoz és valósághoz, amit az élet tartogat számodra, és boldogtalan leszel.
Tegyük fel, hogy az a célod, hogy feleségül menj valakihez, és legyen két gyereked. Ha ez nem valósul meg, biztosan boldogtalan leszel, de ha ez mégis megtörténik, lehet, hogy rájössz, hogy még mindig boldogtalan vagy, mert a terved valamelyik része nem sikerült olyan tökéletesen, mint kellett volna. Akárhogy is, te leszel az, aki a saját boldogságod útjában áll.
Ezzel szemben, aki közömbös a szenvedély iránt, az olyan ember, akit egyáltalán nem érdekel, hogy mi történik. Az ilyen embereket nem érdekli vagy nem kíváncsiak a saját életükre, és még az is előfordulhat, hogy csak azért mennek hozzá valakihez, akit nem kedvelnek, hogy pokollá tegyék az életét.
Egyik perspektíva sem jó – ezért a legjobb, ha megtaláljuk az egészséges középutat: a szenvedély szenvedélymentes hajszolását.
Ezzel a perspektívával van egy preferenciád, hogy hogyan szeretnéd, ha a dolgok megtörténnének, de rugalmas vagy, ha nem úgy alakulnak. Sőt, elfogadó tudsz lenni, és megérted, hogy a negatív tapasztalatok valójában pozitívvá is válhatnak.
Ehhez csupán némi türelemre és annak felismerésére van szükség, hogy az eredetileg csak szörnyűnek gondolt események életünk legjelentősebb pillanataivá alakulhatnak át. Még ha ki is rúgnak, nagyon is lehet, hogy ez a végén egy új karrierútra terel, amely kétszer olyan kifizetődő, mint korábban.
Tényleg a legnagyobb kihívásokból tanulunk a legtöbbet.
A túlzott gondolkodás elvonja a figyelmünket az intuíciónktól, de a tudatosság segíthet.
Most elérkeztünk a halálos bűnök közül az utolsó, de nem utolsósorban a halálos bűnökhöz: az elmefüggőséghez – vagyis a túlgondolkodásra való nagyon is természetes hajlamhoz -, amely elvonhatja a figyelmünket az intuíciónktól.
Amikor meggondolatlan vagy rossz döntéseket hozunk, gyakran az ösztöneinket hibáztatjuk, pedig az ösztönös viselkedés korántsem véletlenszerű. Az intuíciónk az evolúciós múltunkhoz kapcsolódik, és olyan részletekre is képes rájönni, amelyekről talán nem is tudunk tudatosan.
A Harvard Egyetem egyik tanulmányában a diákoknak hang nélkül három másodperces videoklipeket mutattak különböző professzorokról, és arra kérték őket, hogy adjanak értékelést a tanár személyiségéről. A hallgatók az intuíciójukat követve képesek voltak ezt a kevés információt felhasználni arra, hogy pontosan megjósolják, mi fog megjelenni a félév végi tanári értékelésben.
Valóban, az ösztöneink eléggé finomra vannak hangolva, és mégis sok időt töltünk azzal, hogy elvonatkoztatunk attól, amit mondani akarnak nekünk. Ezért a mindfulness gyakorlása remek módja annak, hogy újra kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal.
Kezdetnek próbáljunk meg a légzésünkre koncentrálni. Legyen türelmes és figyelmes, és engedje meg magának, hogy észrevegye a gondolatait, ugyanakkor hagyja őket elmúlni anélkül, hogy hozzájuk kötődne.
Ez segíteni fog abban, hogy ne ragadj bele a GATE-hálóba, ami a Goals, Action, Thoughts and Emotions (célok, cselekvés, gondolatok és érzelmek) rövidítése, és azt szemlélteti, hogyan szülik egymást.
Tegyük fel, hogy a főnököd irodájában vagy, és szóbeli figyelmeztetést kapsz, mert valami rosszat tettél. Ez negatív gondolatokhoz vezethet a főnököddel kapcsolatban, ami aztán negatív érzelmeket vált ki. Végül azt a lépést teszed, hogy visszaüvöltesz neki azzal a céllal, hogy ő is rosszul érezze magát.
De várj, lépj hátrébb a hálótól, és inkább vegyél egy mély lélegzetet, és koncentrálj a ki- és belégzéseidre. Van mód arra, hogy egészséges érzelmi állapotban hagyd el ezeket a helyzeteket.
Lehet, hogy túl egyszerűen hangzik, de a légzésedre való összpontosítás figyelemre méltóan hatékony módja annak, hogy nyugodtabb és figyelmesebb legyél.
Az okos emberek gyakran túlgondolják magukat a boldogtalanságig. Próbáld meg tehát használni az okosságodat, hogy elkerüld a boldogtalanság hét halálos bűnét.
A könyv legfontosabb üzenete:
Megtalálhatjuk a boldogságot, ha a megfelelő dolgokra összpontosítunk. Állítsd magad a helyes útra azzal, hogy megtalálod a flow-t a mindennapjaidban, és egészséges, őszinte és szeretetteljes kapcsolatokat alakítasz ki a körülötted lévő emberekkel. A boldogságot nem kell hajszolnod, hanem belülről fakad. Ne feledd tehát, hogy lélegezz, kapcsolódj a saját intuíciódhoz, és hagyd pihenni az elmédet. A boldogság nem is olyan elérhetetlen, mint gondolnád.
Megvalósítható tanácsok:
Találd meg a választ a zsigereidben
Legközelebb, amikor azon kapod magad, hogy túlgondolsz egy helyzetet, keress egy kényelmes pozíciót, ahol leülhetsz egy kicsit. Most kezdd el elképzelni a gondolataidat felhőknek, és figyeld, ahogy elsodródnak melletted anélkül, hogy az útjukba állnál. Miközben ez történik, lassan irányítsd a figyelmedet a légzésedre és a tüdődből ki-be áramló levegőre. Észre fogod venni, hogy az elméd elcsendesedik, és a kérdésedre adott válasz az elméd helyett a zsigereidből bukkanhat elő.
Elindult a Business Flow internetes piactere minden vállalkozónak. Kiváló hely vevőket szerezni, kapcsolatokat építeni és rengeteg tudáshoz hozzájutni.