Ez az alapvető kézikönyv mindenkinek szól, aki “időhiányban” szenved, és egyszerű, hatékony módszereket kínál ahhoz, hogy sikeresen átvegyük az irányítást az időnk – és az életünk – felett. Smith megmutatja, hogy az idő jobb beosztásával bárki boldogabb, magabiztosabb és teljesebb életet élhet.
A szerző
Hyrum W. Smith kiváló szerző, előadó és üzletember. Hyrum volt a népszerű Franklin Day Planner egyik eredeti megalkotója. 1983-ban társalapítója volt a Franklin Quest Company-nak.
Ha megkérdezzük az embereket, miért tanulnak az időgazdálkodásról, a válaszok mögött egy gondolat húzódik meg: „Mert szeretnék elégedettebb lenni önmagammal és az életemmel.” Az emberek nem urai az életüknek, csak egy egyre gyorsuló taposómalomban érzik magukat. Rengeteg dolgot muszáj megcsinálnunk, rengeteg időt igényelnek a birtokolt tárgyaink – házunk, autónk, stb.
Kortünet, hogy elvesztettük a kontrollt az életünk és a lelki békénk felett. A lelki béke megteremtésének alapja, hogy tisztába jöjjünk az alapvető értékeinkkel. Értelmetlen dolog jobban gazdálkodni az időnkkel, ha ezt nem azért tesszük, hogy többet foglalkozzunk azzal, ami a legfontosabb számunkra. Hatalmas különbség van, hogy beosztjuk az időnket, vagy életünket magunk irányítva szert teszünk a beteljesülés, elégedettség és boldogság érzésére.
Ez a tíz természeti törvény tudom, hogy használni fog, kezébe venni a saját sorsát. Olvassa el és próbálja meg 21 napig kipróbálni!
Mik azok a természeti törvények?
A világmindenséget természeti törvények irányítják, akár értjük őket, akár nem. Megváltoztathatatlanok és minden körülmények között hatnak.
Természettörvények az élet alapvető szabályosságai, amit az emberi tapasztalat és tudományos kísérletek bizonyítanak. Törvények irányítják az életünket. Vannak az emberi viselkedésre vonatkozó természeti törvények. Ha szembe szegülünk ezekkel, boldogtalanok leszünk, ha együttműködünk, akkor viszont elégedettek, sikeresek és boldogok. Az első öt az időgazdálkodással foglalkozik, a második öt életünk irányításával.
Első rész: Hogyan gazdálkodj az időddel?
A legtöbb időgazdálkodási könyv arról szól, hogyan lehet hatékonyan elvégezni a dolgokat. Nem kérdezzük meg: valóban ezt kell vagy akarom csinálni? Az első 5 törvény célja, hogy kiderítsük, mit is akarunk valójában?
Első törvény: A jobb időgazdálkodás életed irányítását jelenti
Életünk irányítása azt jelenti, hogy irányítjuk az időfelhasználásunkat, időfelhasználásunk irányítása pedig azt jelenti, irányítjuk a minket érintő események menetét.
Ki tudja teljesen irányítani az eseményeket? Egy karmester? Igazából a jó kérdés az, milyen mértékű ellenőrzéssel rendelkezünk? Az ellenőrzés mértéke „semmilyen ellenőrzésem nincs”-től a „teljes ellenőrzésem van”-ig terjed.
Hogyan reagálunk az olyan dolgokra, melyekre semmilyen befolyásunk sincs? Vannak, akik alkalmazkodnak hozzájuk, sokan dühösek vagy félnek.
Vannak olyan dolgok, amiket teljesen az ellenőrzésünk alatt tartunk: mikor kelünk, milyen ruhát veszünk fel, mit eszünk, stb. Teljes ellenőrzést csak saját magunk felet tudunk gyakorolni. Minden személynél meghatározhatjuk 1-5-ig, mekkora befolyást tudunk gyakorolni rá.
Milyen mértékben tudjuk irányítani életünket? Ha erre képesek vagyunk, áthat minket a belső béke. Az időgazdálkodáson úgy javíthatunk, ha az „esemény irányításra” összpontosítunk.
Több oka is van, hogy sikertelenek vagyunk önmagunk irányításában. Ezek fő oka a fejünkben van, a mi hitünk. Vannak események, amelyek irányítására nincs lehetőségünk, de mi azt hisszük, hogy van. De vannak események, amiket képesek lennénk irányítani, mi azonban azt hisszük, erre nincs lehetőségünk. Például sokan hiszik, hogy oda vannak láncolva egy szakmához, karrierhez, amit nem szeretünk, pedig ez nem igaz. Fontos, hogy tudjuk, másokat abszolút nem tudunk irányítani!
Az önbecsüléssel arányos az eseményirányítási képesség, de a produktivitás is. Ez oda-vissza igaz mind a háromra. Bármelyik nő vagy csökken, növeli vagy csökkenti a másik kettőt is. Ez nagyon fontos oda-vissza hatás!
Ha a fontos eseményeket szeretnénk irányítani, akkor két kérdésre kell válaszolni:
- Melyek életem prioritásai?
- Ezek közül melyiket sorolnám az első helyre?
Az idővel kapcsolatban két tévhit van:
- Egy meghatározott jövőbeni pillanattól kezdve sokkal több időnk lesz.
- Azt hisszük, hogy képesek vagyunk időt megtakarítani.
Ezek önbecsapó hazugságok. Az, hogy mire van időnk, csak attól függ, mit értékelünk többre. Rengeteg minden rabolja az időnket. Ezek két csoportra oszthatók: egyrészt környezeti hatások következményei (félbeszakítják a munkánkat, válaszokra várunk, rossz kommunikáció, konferenciák, berendezések elromlása, stb.) másoknak pedig mi magunk vagyunk az okai (nem delegálunk feladatokat, szervezetlenség, fáradtság, halogatás, rossz tervezés, stb.). Mindenkinek ki kell derítenie, számára mi a legnagyobb időrabló tényező.
A leggyakoribb időrablók a gyakorlatban: a félbeszakítás, a halogatás, a prioritások gyakori változása, rossz tervezés és a válaszokra történő várakozás.
Lényeges, hogy a „fontos” dolgokat megkülönböztessük a „sürgős”-től. A sürgős ügyek nem feltétlenül fontosak, csak azoknak álcázzák magukat. Azért, mert egy könyv nem csörög, még fontos lenne elolvasni!
Második törvény: Sikered és beteljesülésed alapját legfontosabb értékeid képezik
Benjamin Franklin 22 évesen összeírta a számára legfontosabb 13 erényt és heti váltásban törekedett a fejlesztésükre.
Ugyan így mindenkinek a legfontosabb feladata meghatározni a vezérlő értékeit. Mik a legfontosabb prioritások az életében? Ezek közül melyiket értékeli a legtöbbre?
Mi az igazi prioritásunk? Erre jó példa: felrakunk egy 20 méteres, 40 cm széles gerendát két felhőkarcoló közé. Mi az, amiért hajlandó lennél átmenni ezen a gerendán? Ezek az életünk fő értékei.
A személyes alkotmányunk lényege, hogy összeírjuk – sorszámozva – azokat az értékeket, amik nekünk a legfontosabbak. Ennek kidolgozására minél előbb szakítsunk 6-8 órát! Egy-egy értéket egy-egy mondatban fogalmazzunk meg (aztán lehet listában, vagy pár mondatban részletezni.) Általában az emberek a következő értékeket szokták kiemelni: (házas)társ, anyagi biztonság, egészség-erőnlét, gyerekek-család, lelkiség-vallás, munka, becsületesség, mások szolgálata, tanulás-önképzés, de bármivel kiegészíthető. (A kivonatoló személyes megjegyzése: ez a könyv legfontosabb üzenete – készítsük el a személyes alkotmányunkat. Én még azt is javaslom, hogy hónapokon keresztül kézzel írjuk le ezt minden reggel, hogy kicsiszolódjon!)
Harmadik törvény: Ha tevékenységedet legfontosabb értékeid vezérlik, békében fogsz élni önmagaddal
Nagyon sokan gyerekük esküvőjén döbbennek rá, mennyi mindent elszalasztottak velük megtenni, mert mást csináltak és nem a gyerekükkel voltak.
Ha ráébredsz, mik a neked igazán fontos dolgok, és ezekért, ezek szerint cselekszel – az a lelki béke valódi titka.
A helyes felépítés a produktivitási piramisban: a legalsó szint a „Vezérlő értékek”, erre épülnek a „Hosszútávú célok”, erre jönnek a „Köztes célok”, majd a csúcson a „Napi feladatok”. Ebben a struktúrában a harmadik törvény a vezérlő elvek sorrendbe rendezésével foglalkozik, a negyedik az erre épülő célokkal, az ötödik pedig, hogy ebből hogyan lesznek napi feladatlisták. Ezt a piramist alulról kell felépíteni: az alapelvektől jutunk el a céljainkon keresztül a napi feladatlistákig.
Mindenképpen a legfontosabb a vezérlőelveink sorrendbe rendezése. Mi mit előz meg? Mit lehet mi elé helyezni? A munkám fontosabb vagy a családom? A pénz vagy az etikus hozzáállás? Pozitív értékek között kell priorizálni.
Nagyon sokan úgy választanak szakmát, hogy nyilvánvaló, hogy nem fogják élvezni a szakmájukat. Mindig kérdezzük meg magunktól: ha a pénz nem számítana, milyen szakmát választanék? Kérdés, hogyan priorizáljuk a magasabb jövedelmet és a boldogságot? Manapság sosem késő szakmát váltani!
Mindig, minden napi döntésünknek, teendőnknek a vezérlő elveinkből és céljainkból kell fakadniuk. Bármit tennénk, bevállalnánk, mindig mérlegeljük, hogy viszonyul az a piramis alapjához. Ha ezt követjük, derűs nyugalom, egyensúly és harmónia vár ránk. Nem szabad megengednünk, hogy jelentételen dolgoknak legyenek kiszolgáltatva alapvető értékeink!
Negyedik törvény: Fontos célokat csak úgy érhetsz el, ha kilépsz a komfortzónádból!
Komfortzóna az a tartomány, ahol kényelmesen, biztonságban érezzük magunkat.
Ma Amerikában a lakosság 3%-ának van írásban lefektetett hosszú távú célja. Másrészt az USA lakosságának 5%-a rendelkezik 10.000 $ feletti megtakarítással. Ezek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Konkrét célok nélkül az emberek nem tesznek szert anyagi biztonságra.
Életünkben, ami elmúlt, az már fix, de ami még halálunkig vissza van, az alakítható. A hosszú távú célok kitűzésével ezt alakíthatjuk kedvünkre. Az értékek meghatározzák: miért akarsz valamit megvalósítani, a hosszú távú célok azt írják le, mit akarsz megvalósítani, a közbülső célok, hogy hogyan akarod megvalósítani.
A célok meghatározásánál a legfontosabb kritériumok: konkrét, mérhető, cselekvésorientált, reális, jól időzített. Ezért le kell írni mérhetően, konkrétan mit fogunk tenni, és elég időt kell rá hagyni magunknak.
Alapvetően a következő kategóriákra szoktak célokat kitűzni: egészség, család, spiritualitás, pénzügy, karrier, közösség, tanulás.
A három fő akadálya a komfortzóna elhagyásának:
1.) láthatatlan bizottság – a külső emberek befolyásoló véleménye
2.) falak- körülmények, korábbi hibáink, elkötelezettségeink és képzelt korlátaink húznak falakat körénk
3.) változástól való félelem- félünk a kudarctól, mások elmarasztaló véleményétől.
Mindig a fő célokon kell tartani a szemünket! Az elszánt lelket semmi sem állítja meg!
Ötödik törvény: A rendszeres napi tervezés megsokszorozza időfelhasználásod eredményességét és elősegíti erőforrásaid koncentrálását
Naponta hány percet fordít a napi tevékenysége megtervezésére? Minden reggel szánjon rá 10-15 percet! Tervezéssel nagyon sok időt spórolhat a megvalósításnál.
Gyakori kifogások a tervezés ellen: 1.) Nincs időm tervezni; 2.) Úgyis tudom, mit kell tennem; 3.) Nem tudok tervezni, túl sok a külső befolyás; 4.) Ha van egy hosszú teendőlistám, bilincsben érzem magam; 5.) Nem tudok tervezni.
Tervezéshez nyugalom kell. Először nézzük végig a hosszú távú célokat. Egy napra csak annyit tervezzünk, amit meg lehet csinálni. A teendők legyenek konkrétak. Számítsunk a nehézségekre. Soroljuk fontosság szerint a feladatokat!
Először is „lézergondolkodással” koncentráljunk az életünk legfontosabb prioritásaira. Utána sorba kell állítani fontosság szerint a napi teendőket, A,B,C prioritással.
A napi tervezéshez elég 1-2 üres lap és egy naptár, de egy jó naptárrendszer is hasznos lehet. Ami fontos: a naptárunk mindig legyen velünk. Csak egy naptárunk legyen. Minden nap tervezzünk! Legyen mester-feladatlista az adott hónapban feltétlen elvégzendő feladatokról, és legyen az információ összerakására egy lista.
A jellem azt jelenti, hogy azt csinálunk, amit mondunk. Más megfogalmazásban az a képesség, hogy azután is megvalósítsuk nemes elhatározásunkat, hogy elmúltak azok az emelkedett érzelmek, amelyek az elhatározásra ösztönöztek. Ennek alapja az önfegyelem: ígérünk és az ígéretünket betartjuk.
A szokás az egyik legnagyobb áldás tud lenni, ha jó szokásokat alakítunk ki. Megy minden magától automatikusan.
Második rész – Hogyan irányítsuk életünket?
Hatodik törvény: Magatartásod azon nézeteid tükre, amelyekben őszintén és mélyen hiszel
Hogyan történnek a változások? Az általunk kidolgozott Franklin Valóságmodell elemei: szükségletek -> hiedelemablak -> szabályok (ha…., akkor…) -> magatartásminták -> eredmények.
Az első elem a szükségletek. Ezek négy alapváltozata: 1.) éljek; 2.) szeressenek és szeressek; 3.) fontosnak érezhessem magam; 4.) változatosság.
A második elem a hiedelemablak, a világról, magunkról, másokról alkotott hiedelmek, amelyek mint szűrő működnek a valóság és miköztünk, ezért úgy cselekszünk, mintha igazak lennének. Ezt gyakran a közösségtől kapjuk.
Harmadik elem a szabályok, a hiedelemablak minden eleméhez hozzárendeljük – ez szabja meg a magatartásunkat.
Negyedik elem a magatartásminták – itt lesznek a kívülről is látható cselekedetek.
Az ötödik elem: eredmények és visszacsatolás. Cselekedeteink nyomán eredmények születnek, amik visszahatnak szükségleteinkre. Ez az egész egy szüntelen folyamat: nézeteinket felülvizsgáljuk és módosítjuk – ez a tapasztalat.
A valóság modellt a legjobban használjuk, ha azelőtt vizsgáljuk és csiszoljuk a hiedelemablakunkat, mielőtt még az alapján (hibásan) cselekednénk. Ezzel jobban érthetjük magunkat és másokat.
A hiedelemablakunk nézeteit gyakran mi magunk sem fogadjuk el, mert kívülről kaptuk, vagy más hiedelmünk felülírja. A magatartásunk azt követi, amiben valóban hiszünk.
Gyakran gondot okoz, hogy a hiedelemablakunkban fehér foltok vannak – egyszerűen hiányzik a szükséges tudásunk. Ezért kell végiggondolni, mit is kell még tanulnunk, hogy meg legyen a szükséges tudásunk.
Hetedik törvény: Szükségleteinket akkor tudjuk kielégíteni, ha vágyaink összhangban vannak a realitásokkal
A hiedelmekből összeálló szabályok, ha nem igazak, az előbb-utóbb kiderül.
Mindig lehetőségünk van választani, miben hiszünk. Ezt bármikor megváltoztathatjuk! Ezért nagyon fontos megértenünk a saját hiedelmeinket!
A hiedelemablakban lévő nézet cseréjének 5 lépése: 1.) Magatartásminta, amit változtatni akarunk; 2.) Mik azok a nézetek, amelyek ide vezetnek? 3.) Milyen viselkedés fog származni ebből a nézetből? 4.) Kiválasztjuk az alternatív nézeteket, amik jobb eredményt biztosítanak; 5.) Prognosztizáljuk a jövőbeli viselkedést az önérdek alapján.
Hogyan változtassuk meg más nézeteit? Alaptétel: senki sem képes egy másik embert megváltoztatni, önmagukból kell származnia a változásnak. Csak segíteni lehet, pl. így: 1.) Mondd az érintett személynek: „Van egy problémám.” 2.) Mondd el mi az. A te szemszögedből, nem fenyegetően., 3.) Mondd el mit érzel emiatt. 4.) Hagyd, hogy kiváltsa a változást. (Kérdezd meg, ha ez így marad, az ront vagy javít a kapcsolatunkon?)
Nyolcadik törvény: A helytelen magatartást a helytelen nézetek megváltoztatásával javíthatod ki
A szenvedély olyan magatartásforma, ami a rövid távú előnyök mellett hosszú távú rombolást eredményez. Ilyen pl.: kábítószer, falánkság, munkamánia, dohányzás, pletykálás, vásárlási kényszer, stb.
Hogyan tudjuk ezeket megváltoztatni? 1.) Felismerjük a probléma létezését; 2.) Fel kell ismerned, hogy emögött egy kielégítetlen szükséglet áll.; 3.) Azonosítjuk a megfelelő hamis nézetet; 4.) Cseréljük le ezt a nézetet.
Kilencedik törvény: Önbecsülésednek a belsődből kell fakadnia
Van, hogy az ember a szüleitől vesz át hiedelmeket. Máskor a közösségből veszünk át ezeket. Ezek csoport-előítéletek: minden néger…, minden sportoló…, stb.
Az ember nagyon sok szerepet alakít életében: apa, férj, menedzser, beosztott, testvér, kolléga, stb. Hány pontot ad magának ezekben a szerepekben? Semelyik szerepben sem érhetünk el 10 pontot, ha magunkat nem értékeljük 10-re! (Isten mindenkit 10 pontosra teremtett.)
Mindig van eltérés a valóság és az eszmény között. A cél ezt a különbséget csökkenteni. A belső békét csak akkor érhetjük el, ha a szemünket az értékeinkre és a céljainkra függesztjük.
Ami a hiedelemablakunkban van, az alapvetően meghatározza az önbecsülésünket. Másrészt mindnyájan 10 pontosak vagyunk. Ezért végig kell ebből a szempontból vizsgálnunk a hiedelemablakunkat. Alapvetően a kiemelkedő emberek nem követték mások véleményét. 1.) Mi az, amit valóban szeretnék? 2.) Mi az, ami jó volt számomra a múltból? Mik voltak ott a minták?
Ez a siker titka.
Az ösztönzés 3 szintje: legalul 1.) Félelem; középen 2.) Kötelességérzet; legfelül 3.) Szeretet. Ezekből az első kettő külső tényező, de a harmadik belülről fakad.
Ha az önbecsülésünket rajtunk kívül álló dolgokra alapozzuk – mások véleménye, dolgok birtoklása, stb. – akkor hosszú távon komoly baj lesz. Csak akkor érhetjük el a belső békét, ha elégedettek vagyunk önmagunkkal.
Az önbecsülés alapjai a vezérlő értékek (2-3. törvény) és időről időre meg kell vizsgálnunk a hiedelemablakunkat és megszabadulni az önsorsrontó nézeteinktől. „Legyetek önmagatok – de tökéletesen legyetek azok!”
Tízedik törvény: Ha többet adsz, többet fogsz kapni
A szegénység lelkiállapot, nem anyagi kérdés. Alapvetően ma az embereknek nagyobb a gazdagsága, mint amire szükségük van a jólétükhöz. A többletnek nem tulajdonosai, hanem csak gondnokai vagyunk.
Alapvetően a helyes a bőség mentalitás: bőven van nekem, így adhatok mindenkinek, a rászorulóknak. Pénz van és lesz bőven.
A bőség mentalitást nem korlátozzuk az anyagiakra. A megosztás kiterjed a szellemiekre is– ez a tanítás. Az igazi tanítás életerő átvitel. – Ez visszahat és gyarapít.
A bőség törvénye alapján a másik jó szolgálat- mások vezetése.
Ha magunkat megosztjuk másokkal, ha adunk, viszonzásul mindent meg fogunk kapni, amire csak szükségünk van. Ez az egyik legmeghatározóbb a hiedelemablakunkban.
(c) 2015. dr. Tóth András
