dr. Tóth András: Boldogságtechnológia 

4. részlet a megjelenés előtt álló könyvből

 

4. fejezet: Boldog racionalitás

  • A racionális agy optimális működése
  • A racionális döntési kereszt
  • Nagy bajban vagyunk
  • Racionális döntések mindenütt
  • Tervezés vagy ábrándozás?
  • Racionális tervezés
  • Agyunk legjobb mankója: a táblázatkezelő
  • Boldogság és a stratégiai tervezés
  • Munka: átok vagy a boldogság forrása
  • Keressünk Flow munkát
  • Bemenő sávszélesség – az olvasás
  • Kimenő sávszélesség – a gépelés
  • Mesterséges intelligencia 55

A racionális agy optimális működése

Általában, amikor az életben felsoroljuk, hogy mi mindenre van szükségünk, akkor négy csoportba lehet ezeket sorolni:

  • Testi dolgok: egészség, jó alak, energia, jó alvás stb.
  • Külső dolgok: jó anyagiak, jó munka, karrier stb.
  • Belső dolgok: elégedettség, belső béke, önbizalom, jókedv stb.
  • Szociális dolgok: közösségbe tartozunk, tisztelnek bennünket, van egy szerető párunk stb.

Ezekből a második csoport megteremtéséért felel a racionális agyunk. Nagyon sokan nagy bajba kerülnek és rossz esetben egy elképesztő boldogtalan életbe futnak bele, ha ezekben a kérdésekben nem váltanak a lassú, racionális tervező gondolkodásra és ösztönösen, érzelmi alapon (a tudatalatti limbikus rendszerükre hallgatva) hoznak döntéseket. A legtöbb esetben, ha egy boldogtalan lúzerrel találkozunk, mindig kiderül, valamikor az életben nem hallgatott a fejére, és nem hozta meg a kellő időben a megfelelő racionális döntéseket.

A két agyunk folyamatosan harcban áll, és ha olyan dologban döntünk a tudatalatti gyors agyunkkal, amivel inkább a lassú racionális agyunkkal kellene, akkor bajba kerülhetünk. Ez néha meglepő dolgokban jelenik meg. Kedvencem, például a történet egy görög bölcsről, akit megkérdezett egy fiatalember: – Mester, mit lehet tenni, ha első látásra szerelmes leszek? Mire a bölcs válasza: – Másodszor is meg kell nézni, jó alaposan! Még a párválasztást sem lehet csak a tudatalattinkra bízni, és kizárólag „szerelemből” házasodni. Ezért jegyezte meg egyik bölcsész barátom, hogy nagyon jó, hogy a Rómeó és Júliában mindkét szerelmes meghal a végén, mert egy ilyen irracionális lángoló szerelemből előbb-utóbb rémes házasság lenne…

A racionális, külső agy az emberi faj igazi sikerterméke. Egyetlen élőlény sem rendelkezik ilyennel és az, hogy mi vagyunk ennek a világnak a csúcsán, csak ennek köszönhető.

Mit tud a racionális agyunk, amit nem tud semmi más a világon? Csak néhány dolog, mire vagyunk képesek vele:

  • az információt sokféle módon tárolni és továbbadni
  • rendszerezni a tapasztalatokat és szabályokat felállítani
  • célokat kitűzni, tervezni, a jövőbeli céljainkért lemondani dolgokról a jelenben.

Ezek egyikét sem tudják az állatok. A racionális agyunkkal tényleg elképzelhetetlen dolgokat tudunk elérni. Ezért, amikor a saját boldogságunkról van szó és különösen, amikor az ezekhez szükséges külső feltételeket kell megteremtenünk, a racionális agyunkat kell használnunk.

A racionális döntési kereszt

Kezdjük először egy egyszerű módszertani példával, hogyan működik a racionális agyunk: hogyan lehet jól racionális döntést hozni? Tegyük fel, hogy könnyű helyzetben vagyunk: két dolog közt kell döntenünk. Melyik a jobb megoldás? Melyiket válasszuk? Erre nagyon szép és a racionális elménknek tökéletesen megfelelő megoldási módszer a döntési kereszt. Ez elég régi, és minden nemzet valamelyik régi okos vezetőjének tulajdonítja: az amerikaiak Lincoln-, a németek Adenauer-keresztnek hívják ezt a módszert.

A lényeg a következő: rajzoljunk egy papír közepére egy felül rövid szárú keresztet. A felső két vonalra írjuk fel mindkét oldalra, a két döntési lehetőséget. A vonal alá, pedig mindkét oldalra mi szól az adott oldali döntés mellett. Szedjünk össze mindent. Legyünk alaposak. Ha ez megvan, akkor mérlegeljünk. Hogy viszonyulnak ezek az előnyök egymáshoz? Olyan ez, mintha szó szerint mérlegre tennénk a két dolgot. Ha minden dolgot összeszedtünk és lelkiismeretesen mérlegeltünk, akkor a lehetőségek alapján így a legjobb döntést tudjuk meghozni.

A módszer nagyon jól mutatja a racionális döntés minden alapelvét:

  • Nem kapkodunk, rászánjuk az időt.
  • Minden információt összeszedünk.
  • Érzelemmentesen mérlegelünk.
  • Ez alapján döntünk.

A racionális döntésnél az írás rendkívül fontos. Az írás csak a racionális agy képessége, a tudatalattink nem tud írni. Ezért, ha valamit leírunk, belekényszerítjük magunkat a racionális üzemmódba.

 

Ha érdekli, jegyezze elő, hogy elsőként értesüljön a megjelenéséről!