dr. Tóth András: Boldogságtechnológia
1. részlet a megjelenés előtt álló könyvből
Bevezetés
– A lényeget fiam, a lényeget! – mondta általános iskolai tanárom, amikor a diák a kérdésre mellébeszélt. Ennek a könyvnek az lényege, hogy megpróbálom mindazokat a dolgokat összeszedni, aminek segítségével ma boldogok lehetünk. Mint látható lesz, ennek nagyon sok eleme van: testi, gondolkozásbeli, a tudatunk mélyére ható, életmódhoz és munkához kapcsolódó, közösségi és párkapcsolati. Minden területen a cél olyan egyszerű módszerek alkalmazása, amivel elérhetjük a boldogságot.
Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat rögtön a második bekezdésében magától értetődőnek tartja, hogy mindenkit megillet a jog a boldogságra való törekvésre. Ezzel szemben az elmúlt ötven évben a felmérések szerint a fejlett országok többségében egyre boldogtalanabbak az emberek.
Történik ez akkor, amikor a technikai fejlődés egyre kényelmesebb, szórakoztatóbb életet biztosít és drámaian megnőtt az emberi élet átlagos hossza. Ez alapján egyre boldogabbnak kellene lennie mindenkinek. Ezzel szemben a boldogtalanság szintje nő és ennek kóros formája, a depresszió mára az egyik legelterjedtebb betegség lett.
Nagyapám, aki végigharcolta az első világháborút és túlélte a másodikat, jegyezte meg mindig, amikor valaki szerinte apróságokon problémázott: “ Régen volt már itt háború!” Igen, a boldogság keresése akkor válik fontossá, ha az élet-halál kérdéseken túl vagyunk.
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak című sci-fi-jében azt írja, hogy minden civilizációnak két korszaka van, ahol a döntő kérdés az elsőben: Mit együnk? Ezzel szemben a másodikban: Hova menjünk vacsorázni? Örömmel jelenthetem, hogy a fejlődő országokban már eljutottunk a második szakaszba.
A jólét szintjétől függetlenül boldogtalannak lenni pocsék dolog.
Miért boldogtalanok ma tömegesen az emberek?
….
Összesen négy nagy terület van, amiben boldogok lehetünk:
- Boldog test – Egészség, energia, remek kinézet
- Boldog racionalitás – Pénz, siker, élvezetes munka, perspektíva, tervezett haladás
- Boldog tudatalatti – Nyugalom, belső béke, lelki rugalmasság, pozitív hozzáállás
- Boldog kapcsolatok – Szeretve, tisztelve, és jó kapcsolatokban élni
Mind a négy egyformán fontos és jól ki is vesézem mind a négy területet.
Előzetes bocsánatkérés
Más köszönetnyilvánítással kezdi a könyvet és bocsánatkéréssel. Van is miért.
Mindenekelőtt előre leszögezem, hogy nem vagyok szakember: pszichológus, pszichiáter, pap vagy boldogságkutató. Viszont gyakorló boldogtalan vagyok, és már nagyon régen és szívósan kutatom, milyen módon lehet magamat boldoggá tennem. Ezért ez a könyv sokszor nagyon szubjektív és gyakran távol áll a tudományos precizitástól.
Másrészt anyukám szerint orrszarvú volt a jelem az oviban. Ezzel arra utalt, hogy elég sarkosan (szerintem őszintén, mások szerint bunkó módon) vagyok képes megfogalmazni a véleményemet, amivel képes vagyok sokak lelkébe belegyalogolni. Ebben a témában különösen nehéz mindig kedvesnek és udvariasnak lenni, de én előre szóltam.
Harmadrészt, mire elkészültem a könyvvel jöttem rá, hogy mekkora fába vágtam a fejszémet. A „Hogyan legyünk boldogok?” kérdés az emberi tudomány és szépirodalom központi kérdése, én meg itt összecsapok valamit erről? Sorban írtam egy-egy témáról két-három oldalas fejezeteket, amiről tudom, hogy egy jobb könyvtárban nem csak egy könyvespolcot, de komplett termeket töltenek meg az erről szóló könyvek. Bocsánat a túlzott önbizalmamért.
Végül, de nem utolsósorban, miután eredetileg kutató fizikusnak tanultam, mindig érdekelnek az okok. Értem, hogy villanymotor, de mi hajtja? Ezért lehet, hogy néha túlságosan is belemegyek a dolgok tudományos hátterébe, de még inkább a technológiák érdekelnek: mi a legjobb gyakorlat, milyen konkrét módszerekkel lehetünk boldogok.
Ezért lett ennek a könyvnek a címe: Boldogságtechnológia.
…
- Az ember furcsa működése
- Értelem, érzelem meg a gyík
- Az elképelt dolgok és a valóság
- Az emlékek törlése
- Agyférgek
- Választások, döntések és tárgyak – avagy az elég jó puritanizmus előnyei
- A Pygmalion effektus
- Senki sem sziget
- Pozitív pszichológia
A Pygmalion effektus
Nézzünk először egy nagyon furcsa pszichológiai kísérletet, még az 1960-as évekből. Az egyik nagy iskolában összehívtak néhány tanárt a tanév elején. Elmondták nekik, azért válogatták be egy új projektbe őket, mert tanári képességeik alapján kiemelkednek a többiek közül. Új osztályokat kaptak, ahol szándékosan a kiemelkedő képességű gyereket válogatták össze nekik. Aztán mindenki lelkesen munkához látott, és valóban a „normál” osztályokhoz és tanárokhoz képest nagyobb fejlődést értek el a gyerekek teljesítményében. Csakhogy volt egy kis bibi. Mind a tanárokat, mind a diákokat véletlenszerűen válogatták össze. Akkor honnan a kiemelkedő siker? Ennek oka az, amit a pszichológusok már 70 éve Pygmalion-effektusnak neveztek el.
A Pygmalion-effektus egy görög mitológiai alak történetéhez vezethető vissza. Pygmalion Ciprus királya volt, aki egy napon csodálatosan szép női alakot ábrázoló szobrot faragott, ami olyannyira élethűre sikeredett, hogy a király beleszeretett az alkotásba. Pygmalion nem tudott belenyugodni abba, hogy szerelme élettelen, mindenféle ajándékkal halmozta el őt, és valóságos nőként bánt vele, míg el nem érkezett Aphrodité istennő ünnepsége. A király áldozatot mutatott be, majd addig imádkozott szerelme beteljesedéséért, míg a szobor az istennő közbenjárására megelevenedett. Pygmalion úgy kezelte az alkotást, mintha az hús-vér nő lenne. Annyira hitt valamiben, hogy az valósággá vált. Ez a jelenség – ha nem is szó szerinti értelemben – erőteljesen jelen van a mindennapjainkban, sőt, mi több, folyamatosan hatással van ránk és a velünk érintkezőkre is, ezt hívják a köznyelvben önbeteljesítő jóslatoknak.
Hogyan működik ez a gyakorlatban? Mutatok egy példát. Tegyük fel, hogy egy iskolai kosárlabdacsapat edzője vagy, és megfigyeled őket az első napon. Péter és Pál a csapatod új tagjai. Péter emlékeztet egy híres játékosra, Pál viszont egy idegesítő fiúra hasonlít a gimnáziumi éveidből. Öntudatlanul te döntöd el, mit vársz el tőlük, a meggyőződésed befolyásolja a tetteidet.
Amikor Péter belép a pályára, örülsz, hogy látod. Amikor játszik, motiválod, hogy jobban és keményebben gyakoroljon. Ha hibázik, elmagyaráztad neki, hogyan lehet fejlődnie. Amikor Pál bejön, alig veszed észre, örülsz, hogy kosarat dob, de nem adsz neki visszajelzést, és nem fektetsz több időt az edzésébe. Ha Pál hibát követ el, ideges vagy.
A tetteink befolyásolják a magukról alkotott hiedelmeiket. Péter úgy érzi, hogy értékeled őt, ezért cserében hisz benned és így hinni fog a saját sikerében is. Ezzel szemben Pál úgy érzi, kevés a türelmed hozzá és nem becsülöd meg őt, ezért maga sem hisz a saját sikerében.
Az önmagukkal kapcsolatos hiedelmeik eredményezik a cselekedeteiket. Péter egyre több örömöt talál a játékban és soha nem hagy ki egyetlen edzést sem, a meccseken pedig száz százalékot tesz bele. Pál egyre kevesebb örömet lel a játékban és nem adja bele a teljes erejét a meccsekbe. Kezd kihagyni egyes edzéseket. Mindez megerősíti a velük kapcsolatos hitedet, látod, hogy Péter élvezi a játékot, ahogy keményen edz és gyorsan növekszik a teljesítménye. Ezzel szemben Pál nem túl motivált, képességei nem fejlődnek annyira, tehát a végén magadban megállapítod: hála Istennek, az ösztöneid igazat mondtak.
Az emberi teljesítmény mögötti erő az elvárások ereje. Az, hogy mások mit várnak el tőlünk és mi mit várunk el saját magunktól, jelentősen befolyásolhatja a munkában elért teljesítményünket. Az elvárások kihozhatják az emberből a lehető legtöbbet és a legkevesebbet is, attól függően, hogy ezek az elvárások negatívak vagy pozitívak. Híres filmes példa a My Fair Lady Pygmalionja, Higgins professzor, aki egy egyszerű virágáruslányból igazi hölgyet „farag” csupán azáltal, hogy hisz benne. Ugyanezzel a hittel mindenütt az életben is hasonló eredményeket lehet elérni.
A Pygmalion hatás egyik legszélsőségesebb példája a Rosenthal-kísérlet. Robert Rosenthal kutatása a Harvardon patkányidomítás keretében zajlott. Kísérleti alanyokat vett fel, hogy egy labirintuson keresztül patkányokat irányítsanak. A csoport felének azt mondták, hogy a patkányaik rendkívül intelligensek, a másik felének pedig azt mondták, hogy ezek a patkányok buták. Valójában a két csoport patkányainak teljesítménye teljesen azonos volt. Ugyanakkor a kísérlet során az okosnak vélt patkányok sokkal jobban teljesítettek, mint a butáknak tartottak. Ez jól mutatja, hogy az edzők elvárásai még a patkányok teljesítményét is erősen befolyásolják.
Ha érdekli, jegyezze elő, hogy elsőként értesüljön a megjelenéséről!
Elindult a Business Flow internetes piactere minden vállalkozónak. Kiváló hely vevőket szerezni, kapcsolatokat építeni és rengeteg tudáshoz hozzájutni.