(c) 2019. dr. Tóth András
Mindig megragad az “állami garanciával” felirat egy-egy befektetésen. Ezzel kapcsolatban jutott eszembe a kérdés: igazából mennyire lehet megbízni az államban? Ismét csak segített a jó memóriám és röviden elmesélem, nekem mi jut eszembe az állam megbízhatóságáról.
Az egész 20. század
A huszadik századból nem valami jól jött ki a magyar állam.
Kezdődött az első világháborúval, melynek során kb. 660.000 magyar katona halt meg és még kb. ugyan ennyien haltak meg a legyengült lakosságra lecsapó spanyolnátha járvány miatt. Az ország területének kétharmada veszett el az ingatlanállománnyal együtt. Az állami garanciával kibocsátott hadikölcsönt természetesen nem fizették vissza és a fizetőeszköz, a korona, méretes infláció után 12.500-as szorzóval volt átváltható 1921-ben pengőre.
A két világháború közti nagy gazdasági válságban a bankok 70%-a csődölt be és veszett el a lakosság benne őrzött pénze is.
A második világháborúnak 360.000 katonai, 100.000 fő polgári és 490.000 fő deportált és kivégzett zsidó, cigány, stb. áldozata volt. Az ingatlanállomány jelentős része károsodott és megsemmisült különösen Budapesten, Győrben és Székesfehérváron. A világháború utáni pengő infláció azóta is világrekorder – minden forgalomban lévő pénz elveszett. Kb. 185.000 német származású magyart deportáltak Németországba teljes vagyonvesztés mellett.
1949-től a teljes gazdasági vagyont és az ingatlan állomány nagy részét államosították (elkobozták).
Ebben az egészben a legszebb, hogy mindezért az állam részéről soha senki sem vállalt felelősséget és nem kért bocsánatot. De foglalkozzunk a közelmúlt eseményeivel.
1990-es évek inflációja
Az rendszerváltás után magas inflációval (is) kellett a magyar lakosságnak szembesülnie. A csúcs az 1991-es 35% volt, de még utána is 5 évig 20% volt az infláció. Így a lakosság vagyonának jelentős része elveszett, az ingatlanárak reálértékben megfeleződtek. (Csak érdekesség: reálértékben, az ingatlanárak idén már majdnem elérték az 1989-es rendszerváltás korit. Az infláció sok mindent elfed…)
1990 december 30 – hitelkamatok utólagos felemelése
A korábban megkötött – jellemzően 5%-os kamatozású – lakáskölcsönök kamatát, utólag törvényileg felemelték 32%-ra. Utólag.
2000-es évek devizahitelei
A devizahitelezést az MNB ajánlotta és támogatta és nem hívta fel a figyelmet annak kockázataira. Ezért a 2008-as válság során több százezres nagyságrendben jutottak csődbe családok. Az MNB azóta is elhárítja a felelősségét és lényegében minden esetben a lakosság és nem a bankok viseltek minden kockázatot.
2008 november – ingatlanalapok befagyasztása
Az előző 1999-2007-es ingatlanár felfutás kapcsán lettek divatosak az ingatlanalapok. Amikor a válság kitört, az emberek tömegesen akarták innen kivenni a pénzt, ezért a bankok kérésére az MNB 4 hónapra befagyasztotta a forgalmazást és az alapokat újra értékelték. A befektetők jellemzően 30-50% veszteséget szenvedtek.
2010 – Magánnyugdíjpénztárak felszámolása és államosítása
A korábbi piaci alapú nyugdíjpénztárakat az állam ellehetetlenítette, államosította, majd ezeket a költségvetésben elköltötte. Az ígért egyéni nyugdíjszámlákat azóta sem hozták létre.
2018. november 16. – LTP megszüntetése
Gyakorlatilag egyetlen nap alatt törvényhozási szabályokkal trükközve, minden hatásvizsgálat nélkül szüntette meg az Országgyűlés a több mint 20 éve sikeres takarékossági formát a Lakáspénztárakat.
Nekem ezek jutottak eszembe az “állami garanciával” feliratról. Ismét eszembe jutott történész anyukám híres szavai: “A történelem legnagyobb tanulsága, hogy az emberek semmit sem tanulnak a történelem tanulságaiból…”
Elindult a Business Flow internetes piactere minden vállalkozónak. Kiváló hely vevőket szerezni, kapcsolatokat építeni és rengeteg tudáshoz hozzájutni.