Útmutató az élet legfontosabb készségének fejlesztéséhez.
A Boldogság (2007) az igazi boldogság állapotához vezet. Manapság sokan tévesen azt hiszik, hogy a boldogság olyan múlandó dolgokból fakad, mint a pénz vagy a hírnév, pedig az igazán tartós és mély boldogság a magasabb szintű jólét érzésének fenntartásából fakad. És ezek a könyv pontosan ebben segít.
A szerzőről
Matthieu Ricard feladta a sejtgenetikai karrierjét, hogy a Himalájába költözhessen és buddhista szerzetes lehessen. Mintegy 40 éve a Dalai Láma közeli segítője, és több bestsellert is írt, köztük a Boldogság, a Miért meditáljunk? és A szerzetes és a filozófus címűeket.
Száműzze a negativitást és a szenvedést az elméjéből örökre.
A boldogság kulcsa olyasmi, aminek mindannyian birtokában szeretnénk lenni. Ha ebben kételkedik, gondoljon csak bele, hány tonna boldogságról szóló könyv terheli a polcokat világszerte.
És mégis, ezek közül a könyvek közül oly sokan elmulasztanak megtanítani egy döntő fontosságú elemet: nem válhatsz boldoggá külső dolgok, például siker vagy gazdagság révén. Csak úgy találhatod meg az igazi örömöt, ha magadba nézel. Ez a könyv egy nagy hatású buddhista szerzetes és filozófus gondolkodásán alapulnak, megmutatják, hogyan teheted ezt meg, és megadják az alapokat, amelyekre szükséged van az igazi boldogság eléréséhez.
Megtanulhatod
- miért vezet a múló öröm végül fájdalomhoz;
- mi a hedonista taposómalom; és
- miért nem egy, hanem két entitás vagy.
A valódi boldogság egy hosszú távú mentális állapot, amiért tudatosan kell dolgoznunk.
Boldog vagy? Érdekes módon az, hogy erre a kérdésre hogyan válaszolsz, attól függhet, honnan jöttél. A boldogság nyugati felfogása és az igazi, tartós boldogság buddhista elképzelése között nagy szakadék tátong.
Sok nyugati ember a boldogságot pillanatnyi, múló érzésnek tartja. Az intenzitás és az időtartam a rajtuk kívül álló körülményektől függ. Egy nyugati ember boldognak érezheti magát például egy sikeres vizsga, egy megnyert játék vagy egy kellemes találkozás miatt.
A boldogság azonban nem korlátozódhat ilyen múló pillanatokra. A valódi, mély boldogság ennél több: az egészséges lelkiállapotból fakad.
Ez azt jelenti, hogy olyan mentális állapotot kell ápolni, amelyet nem terhelnek emlékek és jövőbeli tervek. Csak az számít, ami most történik: a jelen. A boldog és teljes életvezetés kulcsa tehát az, hogy békében legyünk a jelennel.
A boldogságnak ez a megközelítése a buddhista gondolkodásmódot tükrözi, amely szerint a negatív érzelmektől megszabadulva érhetjük el a mély és tartós jólét állapotát. A buddhisták ezt az állapotot egy szanszkrit szóval jelölik: sukha.
A boldogság olyasvalami, amit lehet művelni, de meg kell dolgozni érte. Tanulmányok kimutatták, hogy a boldogságra való képességünk körülbelül 25 százalékát a génjeink határozzák meg – de ez azt jelenti, hogy 75 százalék rajtunk múlik!
Tehát nagy hatalmad van a boldogságod felett. Az, ahogyan gondolkodsz, élsz és érzékeled a körülötted lévő világot, nagy hatással van a mentális jólétedre.
Mindent egybevetve, a boldogság értelmezés kérdése. Lehet, hogy nagyon nehéz megváltoztatni a világot, de az, hogy hogyan értelmezed, kezelhető.
Keresd a boldogságot önmagadban, ne a külvilágban.
A boldogságot nem lehet megvásárolni. Valójában a külső tényezőknek általában korlátozott hatása van a boldogságra. A vagyon és a társadalmi státusz ugyan van némi hatással a boldogságodra, de ennek csak 10-15 százalékát teszik ki.
A boldogság elérhetetlen lenne, ha pusztán külső jelenség lenne. Elvégre a vágyaink nem ismernek határokat; a világ feletti kontrollunk mértéke ezzel szemben nagyon korlátozott.
Vegyük például a szerelmet. Nincs mód arra, hogy biztosítsuk, hogy a szerelmünk mindig viszonozni fogja a szerelmünket. Ha tehát a boldogságod ettől függ, akkor csalódásnak és szívfájdalomnak teszed ki magad.
Az emberek gyakran azt hiszik, hogy mindenük megvan a boldogsághoz – és mégis boldogtalannak érzik magukat. Philip Brickman és Dan Campbell pszichológusok ezt hedonikus taposómalomnak nevezik. Olyan ez, mintha egy futópadon futnánk, izzadunk és erőlködünk, de egy centit sem haladunk előre. Lelkesen hajszoljuk az újat és az izgalmasat, de a boldogságunk szintje nem emelkedik.
Valaki például izgatott lehet egy új autó megvásárlása miatt, hogy aztán ez az öröm elapadjon, amikor egy újabb modell jelenik meg. Ez történik, ha a boldogságot a külsőben keressük, ahelyett, hogy a belsőnkre koncentrálnánk.
Hasztalan ragaszkodni az olyan átmeneti dolgokhoz, mint az autók. Ennek elfogadása az első lépés a belső béke és az igazi nyugalom megtalálása felé. Az igazi boldogság akkor jön el, ha elérjük a belső jólét olyan magas fokát, hogy már nem törik meg a kudarc, és nem fújja tele hamis büszkeséggel a siker.
Etty Hillesum, a holokausztban elhunyt írónő erről írt, alig egy évvel azelőtt, hogy Auschwitzban életét vesztette. “Ha belső életed van” – írta – “akkor bizony nem számít, hogy a börtönkerítés melyik oldalán állsz”.
A boldogság nem ugyanaz, mint az öröm.
Mielőtt elérhetnéd az igazi boldogságot, meg kell értened, mi az – és aztán pontosan meg kell határoznod azokat a dolgokat, amelyek elősegítik azt. Sokan azonban rossz úton indulnak el, és összekeverik a boldogságot más kellemes érzelmekkel, például az élvezetekkel.
Az élvezet lehet, hogy a boldogsághoz vezető leggyorsabb és legkönnyebb útnak tűnik, de előbb-utóbb zsákutcába jutsz. Az öröm természeténél fogva pillanatnyi: bizonyos körülmények között, bizonyos időben jelentkezik.
Egy kellemes élmény gyorsan semlegessé vagy kellemetlenné válhat, mert az öröm annyira instabil és múlékony. Egy jó étel például egy bizonyos pontig élvezetes; ha azonban túlzásba viszed az evést, rosszul leszel.
A hosszan tartó boldogságot nem szabad összekeverni az élvezetekkel. Sokan azt feltételezik, hogy a hírnév vagy a gazdagság meghozza nekik mindazt, amire vágynak, de az ilyen dolgok csak rövid távú kielégülést nyújtanak, és nem lesznek nagy hatással a jólétedre.
Sőt, egy tanulmány szerint még a lottónyeremény sem változtatja meg annyira az ember boldogságát. Átmeneti boldogságcsúcsot okoz, de semmit sem tesz azért, hogy ez a boldogság ne essen vissza a korábbi szintre.
Az azonnali, élvezetes vágyak hajszolása végül csalódáshoz vezet. És csak a külső örömökre koncentrálunk, mert túlságosan félünk arra a helyre irányítani a figyelmünket, ahol igazán számít: a belső világunkra.
Ezért keresik az emberek a külső stimulációt és a figyelemelterelést, mint például a vásárlás, az alkohol vagy a drogok. Sajnos ezek a dolgok csak eltávolítanak minket egymástól, és ha nem vigyázunk, elidegenítenek önmagunktól.
A nyugati országokban emiatt elképesztően magas a depressziósok aránya. Az élet értelmetlenné válik, ha elveszítjük ezt a létfontosságú kapcsolatot önmagunkkal és a körülöttünk lévő világgal.
A boldogság nem a szenvedés elkerüléséről szól. Hanem arról szól, hogy megszabadulj az élettel kapcsolatos aggodalmaktól.
A fejlett országokban az emberek mintegy háromnegyede állítja, hogy elégedett az életminőségével. Mégis, a boldogtalanság szintje továbbra is magas. Miért van ez így?
A válasznak köze van ahhoz, ahogyan az emberek értelmezik a boldogság fogalmát. Sokan úgy gondolják, hogy a boldogság csak egy pillanatnyi felüdülés a szenvedéstől. Lehet, hogy hétvégén boldognak érzik magukat, mert például nem kell dolgozniuk.
A boldogság fogalma azonban megfoghatatlan és csalóka. Mint láttuk, a legtöbb ember azt hiszi, hogy a boldogság olyan átmeneti dolgokon múlik, mint a kapcsolatok vagy a pénz, ezért nagy a kockázata annak, hogy boldogtalanná válnak, ha elveszítik a párjukat vagy a munkájukat. Részben ez magyarázza, hogy az észak-amerikaiak 15 százaléka 35 éves kora előtt átél egy súlyos depressziós epizódot.
A buddhisták ezt a depressziós állapotot dukkha-nak nevezik – a sukha ellentéte. A dukkha nem csak átmeneti kellemetlenségre utal; ez a szenvedéssel szembeni nagyfokú érzékenység, ami miatt az ember úgy érezheti, hogy az élet értelmetlen, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan remélte.
Hogyan vethetünk véget a szenvedésnek ennek a körforgásának? A buddhizmus azt vallja, hogy a szenvedés egyetemes és elkerülhetetlen, de a fájdalmunk valójában nem az általunk megélt szenvedésből ered. Inkább az általunk okozott boldogtalanságból ered.
Ha valaki például elveszíti a munkáját, boldogtalanság fogja emészteni. Ez a boldogtalanság azonban valójában nem magából a munkahely elvesztéséből fakad. Ez a személynek a vagyon, a státusz és a karrierlehetőségek elvesztése miatti aggodalmaiból ered.
Ennek a felesleges aggódásnak a feladása a kulcsa annak, hogy az igazi, tartós boldogság felé haladjunk, és teljesebb életet éljünk.
Az ego a szenvedés és az ellentmondásos érzelmek valódi forrása.
Érezted már úgy, hogy körülötted mindenki énközpontú vagy önző? A legtöbb ember önmagát helyezi minden más elé. A buddhizmus azonban az ilyen egoizmust a szenvedés forrásának tekinti.
Az ego sok problémát és konfliktust okoz a személyes identitással kapcsolatban. Ennek rendezésére a buddhizmus két “én”-t különböztet meg: a természetes, ösztönös “én”-t, amelyet akkor használunk, amikor azt mondjuk, hogy “éhes vagyok”, és a fogalmi “én”-t, amelyet elképzeltünk, de amely valójában nem létezik.
Gondolj erre így: lehet, hogy keménynek vagy büszkének tűnsz a kollégáid vagy barátaid előtt, de ez csak egy elképzelt identitás. Csak azért viselkedsz így, mert azt szeretnéd, hogy ezek az emberek így lássanak.
De ez a második “én” lassan az ember lényének magjává válik. Elfordulnak mindentől, amiről úgy gondolják, hogy veszélyezteti, és minden felé vonzódnak, ami tetszik vagy hízeleg nekik.
Ezért van az, hogy egy apró vicc, amit a munkahelyén az ön kárára mondanak, a személyisége elleni nagy támadásnak tűnhet. Ez egy csapás az egódra, és úgy hat, mintha az identitásodat fenyegetné, holott valójában nem kellene, hogy olyan nagy ügy legyen.
Az egónk önkényesen rendel bizonyos tulajdonságokat a körülöttünk lévő emberekhez és dolgokhoz. Amikor azt gondoljuk, hogy “ez szép” vagy “ez csúnya”, öntudatlanul hagyjuk, hogy az elménk ezeket a tulajdonságokat ráerőltesse arra a dologra, amire éppen gondolunk.
Ez a szokás ahhoz vezet, hogy egy személyt jónak vagy rossznak bélyegezünk, csak az illető személyiségének egy aspektusa alapján. Az egó is makacs: ha egyszer valamire ráhúzunk egy címkét, nehéz lehet másképp gondolni arra a dologra.
További bajok keletkeznek, ha a valós világ és az ego elképzelései közötti szakadék egyre szélesedik. Az ego eléri azt a pontot, amikor megbicsaklik és összetörik, magával ragadja önbizalmadat, és csak frusztráció és szenvedés marad utánad.
Szabadítsd meg magad a saját egódtól.
Az identitás és a státusz fogalmai szorosan kapcsolódnak a boldogtalansághoz. Ezért elengedhetetlen, hogy elszakadj az egódtól.
Az a személy, aki egy bizonyos énképhez ragaszkodik, mindent megtesz azért, hogy ezt a képet elismerjék és elfogadják. Az ilyen ember minden idejét és energiáját arra fordítja, hogy érvényesítést keressen. Dolgoztál már valaha olyasvalakivel, aki több időt tölt mosolygással és viccelődéssel, mint tényleges munkával? Az ilyen emberek általában túlságosan is érdekeltek abban, hogy az identitásukat dicsérjék és elfogadják.
A buddhista gondolkodás szerint valódi önbizalmat és belső békét csak az énmentességen keresztül lehet elérni. Az ego egyszerűen túl törékeny ahhoz, hogy megbízható alapot jelentsen. Ha túlságosan nagyra tartod magad, akkor annak a veszélynek teszed ki magad, hogy érzelmileg bezárkózol, amikor a dolgok rosszul mennek.
Ezért fontos, hogy elszakadj az egódtól. Az egódtól való elszakadás kevésbé sebezhetővé tesz, és belső erőt ad, ami az igazi, mély boldogság felé vezető útra terel!
Az alázat az egómentes boldogság másik kulcsfontosságú része. Ismerd el tehát a korlátaidat! Ha alázatos vagy, nem lesz szükséged mások megerősítésére, ez a szabadság pedig sok szenvedést és csalódást előzhet meg. Ebben az értelemben az alázat a belső szabadság forrása.
És ha alázatossá válsz, és lemondasz az egódról, akkor jobban tudsz mások gondjaira is koncentrálni. Sokkal jobban rá tudsz majd hangolódni mások szenvedéseire, ha már nem tartod magadat elsődleges fontosságúnak.
A történelem azt mutatja, hogy az igazi hősök azok az emberek, akik megszabadultak az egójuktól. Gandhi, ifjabb Martin Luther King, Teréz anya, a Dalai Láma, Nelson Mandela – ezek az emberek azért összpontosítottak mások segítésére, mert megszűntek önmagukra koncentrálni.
A gondolataid és az érzelmeid lehetnek a legnagyobb ellenségeid.
A gondolatok és az érzelmek lehetnek a legjobb barátaid – de lehetnek a legnagyobb ellenségeid is.
Az életünkben a fájdalom fő forrásai gyakran nem azok, aminek gondoljuk őket. Háború idején például kimutatták, hogy a depresszió és az öngyilkosság aránya valójában csökken. A szorongás legerősebb okai máshol vannak. De hol?
Amikor úgy érezzük, hogy az életünk darabokra hullik, úgy tűnik, mintha a világon minden ellenünk lenne. Bármilyen apró gondolat vagy észlelés a szenvedés forrásává válhat. Így például egy szakítás vagy egy szerettünk halálának átélése után a legapróbb dolog is kiválthatja a düh vagy a kétségbeesés viharát.
Nem szokatlan, hogy nehéz időkben negatív gondolatok emésztik fel az embert, de ezek a gondolatok gyakran nincsenek szinkronban a valósággal.
Gondoljon például a legutóbbi szakítására. Valószínűleg volt olyan időszak, amikor teljesen gyűlölte a volt partnerét. De most, miután eltelt egy kis idő, hogyan vélekedsz erről a személyről? Valószínűleg rájöttél, hogy túlságosan is a negatív tulajdonságaira koncentráltál, amikor a dolgok szétmentek.
A negatív érzelmek elszabadulhatnak, ha így rágódunk rajtuk. Úgy gennyesedhetnek és növekedhetnek, mint egy kezeletlen fertőzés.
Ha például hagyod, hogy dührohamban törj ki, valahányszor elvágnak a forgalomban, az még rosszabb szokássá válhat. Lehet, hogy még jelentéktelenebb helyzetekben kezded el értelmetlenül elveszíteni az önuralmadat.
Ezért fontos, hogy azonosítsd a kiváltó okokat. A kiváltó okok leküzdése fontos része a belső béke felé vezető útnak. Lehet, hogy dühödben például kísértést érzel arra, hogy szellemes, de gonoszkodó megjegyzéseket tegyél, de ettől csak rosszabbul érzed magad és a körülötted lévőket.
Vizsgáld meg a negatív gondolataidat és érzelmeidet, hogy legyőzd őket, és elérd a belső békét.
Ha nem tudod irányítani az érzelmeidet, akkor a végén azok irányíthatnak téged. Hogyan tudod ezt megelőzni?
A buddhizmus azt vallja, hogy ellentétes érzelmek nem merülhetnek fel ugyanabban a pillanatban. Ingadozhatunk például a szeretet és a gyűlölet között, de lehetetlen, hogy mindkettőt egyszerre érezzük ugyanaz iránt a személy iránt.
Következésképpen a gyűlöletet és más negatív érzelmeket fokozatosan kiiktathatod, ha egyre inkább megismerkedsz az önzetlen szeretettel és kedvességgel – mert a szeretet és a gyűlölet egyszerűen nem létezhet egyszerre.
A pozitív gondolatok az életedben lévő negativitás ellenszereként működnek. Ők a tartós jólét egyetlen igazi forrása.
Ha azonban elnyomod a negatív érzelmeidet, azok végül más módon fognak újra felszínre törni, állandósítva a boldogtalanságodat és tovább fokozva a gondjaidat. Tudomásul kell venned ezeknek a negatív gondolatoknak a létezését, hogy ne emésszenek fel téged.
A negatív érzelmeket, gondolatokat és emlékeket azonban le lehet győzni. És ha egyszer sikerült, nyom nélkül eloszlanak az elmédben. Vissza fognak szívódni a tudatodba, mint a tengerbe visszahullámzó hullámok, és lassan elveszítik a hatalmukat az elmédben.
Negatív gondolataidat csak akkor értheted meg, ha mélyen elgondolkodsz a gyökereiken. Képes leszel dekonstruálni őket, és látni fogod, hogy a lényegükben nincs semmi tartalma.
Ha tehát úgy érzed, hogy eluralkodik rajtad a harag, nézz befelé. Rá fogsz jönni, hogy a haragod csak egy érzelem, és nem kell hagynod, hogy irányítson téged. Végül is ez csak egy átmeneti szenvedési állapot, és te vagy az, aki reagál rá. Ez a fajta gondolkodásmód lehetővé teszi, hogy elszakadj a haragodtól, és megakadályozza, hogy egy pillanatnyi dührohamnak engedj.
Összefoglaló
A könyv legfontosabb üzenete:
A tartós boldogság elérése kemény munka. Ehhez le kell győznöd az egódat, ki kell békülnöd a negatív érzelmekkel, át kell alakítanod a világképedet, és újra kell vizsgálnod az olyan fogalmak definícióját, mint a “boldogság” és az “öröm”. Ezeket a dolgokat nem tudod egyik napról a másikra megtenni, de ha elkötelezett maradsz az ösvény mellett, eljuthatsz a sukha magas fokú érzéséhez – ez az eredmény sokkal teljesebb, mint a gazdagságból vagy hírnévből származó bármilyen átmeneti öröm.
Megvalósítható tanácsok:
Szüntesse meg a fájdalmát azáltal, hogy rá összpontosít.
Amikor olyasmit tapasztalsz, ami fájdalmat okoz, legyen az fizikai vagy érzelmi, helyezd a fókuszba, még akkor is, ha ez nehéz. A fájdalom vizualizálása csökkenteni fogja azt, mert megérti, hogy az egy érzelem, amely elkülönül a valódi identitásától.
Elindult a Business Flow internetes piactere minden vállalkozónak. Kiváló hely vevőket szerezni, kapcsolatokat építeni és rengeteg tudáshoz hozzájutni.
Köszönöm!