1976-ban Carlo Cipolla, a gazdaságtörténet professzora levezetett egy társadalmi törvényt, amely alapján az embereket négy kategóriába sorolhatjuk: Az elsőt a “gyámoltalanoknak” nevezte, a második az “intelligensek”, a harmadik a “banditák”, az utolsó pedig az “buták”.
A buta ember a legveszélyesebb embertípus, még a maffiánál, a katonaságnál vagy a kommunizmusnál is sokkal erősebb és veszélyesebb csoportok, figyelmeztetett Cipolla.
Ehhez meg kell értenünk az emberi butaság 5 alaptörvényét.
- Mindig és elkerülhetetlenül mindenki alábecsüli a létező ostoba egyének számát.
- Annak valószínűsége, hogy egy személy hülye, független minden más, az adott személyre jellemző tulajdonságoktól. Az iskolázottságnak, a vagyonnak vagy a státusznak semmi köze hozzá.
- Hülye az, aki veszteséget okoz másoknak, miközben ő maga nem nyer belőle.
- A nem ostoba emberek mindig alábecsülik az ostoba emberek kártékony erejét, és mindig elfelejtik, hogy a buta emberekkel való foglalkozás mindig feleslegesnek bizonyul.
- A buta ember a legveszélyesebb embertípus, még a banditáknál is veszélyesebbek.
Cipolla ezután az emberi viselkedés négy tényezőjét veszi számba. Egy személy előnyöket okozhat másoknak, hasznot saját magának, veszteséget másoknak és veszteséget saját magának.
Ha Tom cselekszik, és veszteséget szenved, akkor tehetetlen. Ha Tom hasznot húz magának, miközben Jerrynek is hasznára válik, akkor segítőkész. Ha Tom segít magának, de Jerrynek veszteséget okoz, akkor bandita. És ha Tom olyasmit tesz, amiből neki semmi haszna, de Jerrynek veszteséget okoz, akkor hülye. Az eredménytelen emberek középen vannak.
Nézzük most meg, milyen hatással vannak ezek a csoportok a társadalomra.
A tehetetlen emberek hozzájárulnak a társadalomhoz, de mások kihasználják őket, különösen a banditák. Így hozzájárulásuk korlátozott. Vegyük észre, hogy a szélsőségesen altruisták vagy pacifisták gyakran erkölcsi okokból elfogadják, hogy ebbe a kategóriába sorolják őket.
Az segítőkész emberek hozzájárulnak a társadalomhoz, és hozzájárulásaikat kölcsönös előnyökre váltják. Tetteik a társadalom számára nettó nyereséget eredményeznek, ezért a gyámoltalan embereknek mindig támogatniuk kell őket.
A banditák a saját érdekeiket követik, és saját magukat gazdagítják, még akkor is, ha közben ez a társadalomnak kárt okoz. A tehetetlen és segítőkész embereknek meg kell próbálniuk megállítani őket.
Az ostoba emberek mindig hozzájárulnak a nettó veszteséghez a társadalomnak. De nem csak ez a baj. Mivel ezt minden nyilvánvaló ok nélkül teszik, tetteik mindenki mást is frusztrálnak, feldühítenek és összezavarnak.
Az értelmiségiek körében uralkodó kulturális trendekkel szemben Cipolla meg volt győződve arról, hogy az emberek nem egyenlőek. Hogy egyesek ostobák, mások meg nem, és hogy a különbséget a a természet határozza meg, és semmi más. Az ember ugyanúgy hülye, mint ahogyan valaki vörös hajú – írta.
Cipolla arra figyelmeztetett, hogy a buta ember káros potenciálja ezért attól függ, hogy mekkora az örökölt ostobaság mértéke, valamint a társadalomban elfoglalt hatalmi pozíciójától.
A bürokraták, tábornokok és politikusok között az nem okoz nehézséget, hogy egyértelmű példákat találjunk az alapvetően ostoba egyénekre, akiknek károsító képességét riasztóan fokozta a hatalmi pozíció, amit elfoglaltak.
Mi a véleménye az ostobaságról? Az emberek hülyének születnek vagy hülyévé válnak? Vagy ez a helyzet, mint általában, ennél összetettebb, és van-e összefüggés a kettő között? Ossza meg gondolatait a kommentben.
Elindult a Business Flow internetes piactere minden vállalkozónak. Kiváló hely vevőket szerezni, kapcsolatokat építeni és rengeteg tudáshoz hozzájutni.