Erényes cselekedetek és kapcsolatok, amelyek magas teljesítményt hoznak létre
A Pozitívan Energizáló Vezetés (2022) gyakorlati útmutatót kínál a szervezetek vezetőinek és dolgozóinak a pozitívan energizáló tulajdonságok és interperszonális megközelítések erejének megértéséhez és hasznosításához. Empirikus adatokkal és tanácsokkal a a gyakorlathoz, célja az innováció, a nyereség és az együttérzés fokozása a munkahelyen és otthon.
A szerzőről
Kim Cameron, PhD, a Michigan Egyetem Ross School of Business menedzsment és szervezetek professzora. A pozitív vezetés úttörőjeként az erénynek a szervezetek átalakítását célzó erejéről szóló munkássága több mint 140 tudományos cikkben és 15 könyvben jelent meg.
Ismerje meg, hogyan lehet hasznosítani a pozitív energia és az erényes gyakorlat empirikusan igazolt értékét.
Komoly időket élünk. A társadalmat félelem, bizalmatlanság, faji igazságtalanság, éghajlati katasztrófák és a Covid-19 világjárvány árnyéka sújtja – mindezek az erőszak, a felháborodás és a konfliktusok légkörét vetették el. A kétségbeesés kultúrájának eredményeképpen a pozitív gondolkodás ereje iparággá nőtte ki magát. Könyvek ezrei ígérik, hogy a boldogsághoz vezetnek, és minden évben újabb és újabb könyvek jelennek meg.
A probléma azonban azzal, amit Kim Cameron “boldogságtan”-nak nevez, az, hogy arra ösztönöz, hogy mosolyt csaljunk az arcunkra, miközben belülről összeszorulnak a fogaink és összeszorul az állkapcsunk. A helyzet az, hogy minden élet összetett – és veszteséggel, betegséggel és halállal jár. Nem lehet elkerülni a nehézségeket és a szomorúságot. A beragadt pozitivitás és a boldogság színlelése csak többet árt, mint használ, mind az egyéneknek, mind a szervezeteknek.
Cameron Pozitívan energizáló vezetés című könyve más megközelítést kínál. Empirikus bizonyítékokon keresztül arra összpontosít, hogy a pozitív energia és a fény hogyan kapcsolódik egymáshoz – és hogyan használhatják mindkettőt a vezetők arra, hogy az embereket és a csoportokat virágzásra sarkallják.
A pozitív energia segít bennünket a pozitív cselekvésben – de tudatos erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy teljes erejét kiaknázzuk.
Egy 2005-ös tanulmány felfedezte, hogy a természetes fénnyel teli, napfényes szobában lábadozó műtéti betegek fájdalomszintje jelentősen alacsonyabb volt, mint a mesterségesen megvilágított szobában elhelyezetteké. Hasonló eredményeket találtak a fény helyreállító tulajdonságairól a depresszióban szenvedők esetében is.
Már a régiek is tudtak a fény gyógyító tulajdonságairól. A szisztematikus napozást régóta használták gyógyászati célokra a buddhisták, valamint az egyiptomi, görög és indiai kultúrákban.
A fény a pozitív energia egy formája – a heliotróp energia, vagyis az életet támogató és fenntartó energia. Az erény egy másik. Valójában a fény és az erény nemcsak metaforikusan, hanem – egyes tudósok szerint – biológiailag is mélyen összefonódik.
A tudósok például megállapították, hogy a fény a kulcs a cirkadián ritmusunk szabályozásához, amely egészségesen és kiegyensúlyozottan tartja a testünket. A napfény kordában tartja az olyan hormonok szintjét, mint a melatonin (amely az alvást szabályozza) és a leptin (amely az éhségérzetet szabályozza), míg az alvásunk zavarai számos betegséget okozhatnak, köztük rákot, cukorbetegséget, szívbetegséget és elhízást.
Hasonlóképpen, az erény olyan pozitív élettani hatásokkal jár, mint a gyógyulás, az agy aktiválása az ADHD-s gyermekeknél, valamint a kortizol- és fájdalomszint csökkentése.
De ha a pozitív energia ilyen erőteljes dolog, miért tűnik úgy, hogy életünket a sötét, negatív energia uralja? Nos, ez egy érdekes kérdés. Wang, Galinsky és Murnighan tanulmánya kimutatta, hogy több időt töltünk a negatív kapcsolatokról való gondolkodással, mint a pozitívakkal – és úgy tűnik, hogy következetesen sokkal kevesebb információra van szükségünk ahhoz, hogy egy negatív tulajdonságot megerősítsünk egy másik emberben, mint egy pozitívat. Ennek ellenére azonban azt is megállapították, hogy viselkedésünkre a legerőteljesebben a pozitivitás hat. Más szóval, míg érzelmi és pszichológiai reakcióink általában érzékenyebben reagálnak a negatívumokra, addig viselkedésünk akkor változik a legkönnyebben, ha pozitív dolgok történnek.
Ez azt jelenti, hogy a negatív energia internalizálásához nincs szükségünk nagy segítségre – de mindannyiunknak jól jönne egy kis segítség, hogy a pozitív, életet megerősítő energiák követésére összpontosítsunk. Elvégre a pozitív változás ezen az energián keresztül történik. A következő részben elkezdjük megmutatni, hogyan tehetjük ezt meg.
A nagylelkűség és az önzetlenség a heliotróp energia alapjai.
Az imént tanultuk meg, hogy az erényes és pozitív viselkedés az egyének fiziológiai gyógyulását mozgatja. De ez még nem minden. A személyközi és csoportkapcsolatokban is pozitív eredményeket produkál. Egyszerűen fogalmazva, a bátorítás, az elismerés, a biztonság és a támogatás segít az embereknek boldogulni.
Gondoljon bele – motiváltnak érzi magát a jobb teljesítményre, ha a főnöke egy keményen megfogalmazott e-mailt küld, amelyben felsorolja, mi mindent csinált rosszul? Vagy jobban igyekszik, ha megdicsérik, megköszönik és kiemelik, amit jól csinált, majd finoman és tapintatosan apró finomításokat javasolnak, hogy min lehetne javítani? Az előbbi inkább rontja a kapcsolatokat, míg az utóbbi együttérzést, nagylelkűséget, hálát és kedvességet tükröz – amelyek mind elengedhetetlenek a pozitív hatás, a teljesítmény és az energia maximalizálásához.
Még erőteljesebben, a tanulmányok azt mutatják, hogy azok az emberek, akik több pozitív energiát adnak, mint amennyit kapnak, hajlamosak a heliotróp energia gyümölcseit annál inkább learatni. Jennifer Crocker úttörő szociálpszichológus egyik tanulmánya arra kérte a főiskolai elsőéveseket, hogy fogalmazzák meg éves teljesítménycéljaikat. A célokat megkülönböztették teljesítményorientáltak – mint például a jó jegyek megszerzése vagy a népszerűség – és hozzájárulásorientáltak – mint például az, hogy segítsenek változtatni a dolgokon. Az év végén a kutatók megállapították, hogy a közösségnek való adakozásra való összpontosítás sokkal erősebb előrejelzője volt a sikerességnek több területen is, mint a versengőbb, teljesítményorientált célok.
Egy másik tanulmány magas vérnyomásban szenvedő idősebb betegek két csoportját hasonlította össze. Az egyik csoportot arra utasították, hogy hetente 40 dollárt költsön másokra ajándékozás vagy jótékonykodás révén, a másik csoportot pedig arra, hogy a pénzt saját magára költse. Két évvel később a kutatók azt találták, hogy az első csoport – a másokra pénzt költő csoport – vérnyomása sokkal jobban csökkent, mint a saját magukra költő csoporté. Ami még ennél is elképesztőbb, hogy olyan mértékben csökkent, amely megegyezett a gyógyszerek és az előírt terápiák, például a testmozgás hatásával! Egy hasonló tanulmány szerint a mások életéhez hozzájáruló idősebb felnőttek a halálozási kockázatukat tekintélyes 47 százalékkal tudták csökkenteni.
Hogyan alkalmazhatjuk ezt a félelmetes erőt a mindennapi és a szakmai életünkben? Vegyük a való életből egy szülő példáját, akinek volt egy kislánya, aki utált iskolába járni. Minden reggel sírva kapaszkodott anyja lábába, és könyörgött neki, hogy ne menjen el. A lány tanára azt javasolta, hogy az anya kérje meg a lányát, hogy mondja el neki a legjobb dolgot, ami minden nap történt. A dolgok egy kicsit javultak, de a lány még mindig ellenállt az iskolába járásnak.
Ekkor az anya úgy döntött, hogy eltolja a kérdést. Megkérdezte: “Mi volt a legjobb dolog, amit ma valakinek tettél?”. Ez az apró változtatás mindent megváltoztatott – ahelyett, hogy minden nap hisztizett volna az iskola előtt, a lány izgatottan kezdett beszámolni arról, hogy milyen pozitív hatást gyakorolt.
Mit tanulhatnak ebből a vezetők? Azt, hogy fontos lehetőséget teremteni az alkalmazottaknak arra, hogy mentoráljanak vagy coacholjanak másokat. Megkérhet egy alkalmazottat, hogy felváltva vezessen egy heti munkatársi értekezletet, és mutasson be valamit, amire specializálódott. Így az alkalmazottak egyrészt tanulhatnak valami újat, másrészt lehetőséget kapnak arra, hogy megtanítsák a szakmájukat és a készségeiket másoknak. Ezzel heliotróp energiát ápolsz – és növeled a csapatod erejét, boldogságát és készségeit.
Integritás + áldozatvállalás = bizalom
2020-ban, amikor mindenki bezárkózott, hogy elkerülje a Covid-19-et, egy országnak sikerült elkerülnie a teljes lezárást. Sokan azt állították, hogy Svédország azért kerülte el a teljes lezárást, mert az intézményekbe és a polgári társadalomba vetett nagyfokú bizalom kultúrája miatt. Ezt más országokból származó bizonyítékok is alátámasztják. Ezzel szemben az Egyesült Államokban, ahol a Covid-halálozási arányok csillagászatian magasak voltak, a bizalom szintje megdöbbentően alacsony: a nemzet mindössze 8 százaléka bízik a politikai pártokban, 12 százaléka a nagyvállalatokban, 22 százaléka a munkaadójában, és 34 százaléka hiszi, hogy a többi állampolgárban általában megbízhat.
Integritás és bizalom nélkül lehetetlenné válik a pozitív energiát adó vezetés. A kapcsolatok szétesnek, ahogy az intézmények és a közösségek is.
A bizalmat születésüktől fogva az csecsemők gondozásának módjával csecsemőikbe oltják. A gyermekek szeretete, gondozása és ölelése megalapozza a bizalom virágzását. Ezzel szemben a bizalom a gondozók elhanyagolása és elvonása miatt csorbulhat – ami a csecsemők esetében szó szerint veszélyezteti a túlélés és a boldogulás képességét.
A bizalom ápolásához két fő összetevőre van szükség. Az első összetevő az integritás. Az integritás nem egyszerűen őszinteség; az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a megbízhatóság következetes mintáinak bemutatása is. Gondoljon egy olyan vezetőre, aki nemcsak őszintén beszél, hanem meg is valósítja, amit prédikál. Például nyíltan megosztja a csapattal a szervezet pénzügyeivel, kockázataival vagy hibáival kapcsolatos, potenciálisan veszélyes meglátásait.
A második összetevő, amire szükséged van a bizalom kiépítéséhez, az áldozatvállalás. Ebben az összefüggésben az áldozat az, amikor az egyének lemondanak valami kívánatos vagy könnyű dologról egy másik ember javára. Az áldozatvállalás és a bizalom közötti kapcsolatot jól lehet az érzelmi bankszámla metaforájával szemléltetni. Képzeljük el a kedvesség cselekedeteit, például a figyelmes meghallgatást vagy a szeretet és a hála kifejezését betétként. Másrészt az elvárások megsértését, az udvariasság hiányát és a kritikát gondolhatjuk kivonásnak. A bizalmi kapcsolatokban mindkét fél következetesen és rendszeresen befizet érzelmi energiát a számlára; még ha ez költséges vagy kényelmetlen is, több a befizetés, mint a kivonás.
Ezt a metaforát a magán- és a szakmai életében is alkalmazhatja. Döntse el tudatosan, hogy az ön számára legfontosabb kapcsolatokban több befizetést hajt végre, mint kivételt – és nézze meg, mi történik! Lehet, hogy megváltozik az élete.
Mit tegyünk valakivel, aki negatív energiát sugároz
Emlékszel azokra a félelmetes, lidércszerű lényekre, a dementorokra a Harry Potterből? Az egyik Roxfort-professzor úgy jellemezte őket, mint “a legocsmányabb teremtmények, amelyek a földön járnak. A legsötétebb, legmocskosabb helyeket lepik el, a romlásban és a kétségbeesésben gyönyörködnek, kiszívják a békét, a reményt és a boldogságot a körülöttük lévő levegőből”. A történetben bárki, aki túl közel kerül egy dementorhoz, minden boldog emlékét és érzését kiszívja.
Talán ismer valakit az életében vagy a munkahelyén, akire illik ez a leírás – aki mérgezően megosztó, dörzsölő és negatív, olyannyira, hogy úgy tűnik, kiszívja az összes fényt és életet egy helyiségből. Mit tehetsz tehát, amikor szembesülsz velük? Íme néhány stratégia.
Először is, próbáld megérteni az aggodalmaikat vagy a nézőpontjukat azáltal, hogy meghallgatod őket, és támogatóan válaszolsz rájuk. Ha teheti, adjon leíró visszajelzést, amely hiteles és megkülönbözteti a személyt a dementorszerű viselkedésétől. Ha hitelesen és jó szándékkal közelíted meg a beszélgetést, elkerülheted, hogy védekezésre késztesd őket, és nagyobb esélyed lesz arra, hogy pozitív kapcsolat alakuljon ki.
Bizonyos esetekben a meghallgatásnál és a gyengéd visszajelzésnél egy lépéssel tovább is mehetsz, ha képzést, coachingot vagy növekedési taktikát ajánlasz nekik. Ha ez nem sikerül, ideje magasabb fokozatba kapcsolni. Tegye az illetőt marginálisabbá az életében vagy a munkahelyén. Izolálja a negatív vírust azáltal, hogy szűkíti a kölcsönhatás és a terjedés lehetőségét. Természetesen mindig tartsa észben, hogy itt nem az a cél, hogy megbüntesse az egyént, hanem inkább az, hogy eltávolítsa magát vagy a csapatot a viselkedésének hatásaitól.
Ha a dolgok nem javulnak, a következő lépés a kapcsolat megszüntetése. Ismétlem, az ilyen cselekedeteket nem szabad büntetésnek tekinteni. Ehelyett inkább egy gyengéd lökésnek tekinthetők, amely azt kommunikálja: “Ha így folytatjuk együtt, egyikünk sem fog felvirágozni. Segítsünk neked megtalálni azt a helyet, ahol boldogulni fogsz”.
Maradj alázatos, és légy hálás.
A hála és az alázat együtt jár – az egyik szükségessé teszi a másik jelenlétét. A hála és az alázat egyaránt magában foglalja a mások erősségeinek és egyedi képességeinek felismerését és megbecsülését. Mindkettő azt a hajlandóságot tükrözi, hogy a saját hozzájárulásokat – mind a hibákat, mind az erősségeket – pontosan szemléljük. Emellett toleranciát mutatnak mások képességeivel és gyengeségeivel szemben, valamint nyitottságot a visszajelzések és útmutatások iránt.
A kutatások pedig összefüggést mutattak ki a hála és az evolúció között. Kristin Bonnie pszichológus és Frans de Waal főemlőskutató felfedezték, hogy a hála egyetemes, nemcsak nyelveken és kultúrákon, hanem fajokon átívelő. Kisgyermekeket és főemlősöket egyaránt vizsgálva megállapították, hogy a hála biológiailag a majmoknál és az embereknél is jelen van.
Mi tehát az evolúciós alapja? Az alázat és a hála összefüggésbe hozható a szervezett mintákkal – jobb szívegészség, fokozott kognitív feldolgozási képességek, jobb szűrési és felszívódási funkciók a bőrszöveteinkben és a hajszálereinkben, valamint neurológiai rugalmasság és kreativitás. Röviden, mindkettő fokozza egészségünket és hosszú életünket.
Robert A. Emmons, a davisi Kaliforniai Egyetem pszichológusa és Michael E. McCullough, a Miami Egyetem pszichológusa által végzett empirikus vizsgálatsorozatban főiskolás és középiskolás diákoknak azt mondták, hogy vezessenek naplót. Az egyik csoportot arra utasították, hogy írják le a legjobb dolgot, ami velük történt, vagy amiért aznap a leghálásabbak voltak. Egy másik csoportot arra utasítottak, hogy írjanak az általuk tapasztalt eseményekről, kihívásokról és interperszonális interakciókról. Egy félév végén a napi hálát feljegyző hallgatóknál magasabb volt a figyelem, az optimizmus, az energia, a koncentráció és az éberség aránya. Emellett kevesebb megfázásról és fejfájásról számoltak be, több önzetlen magatartást tanúsítottak, jobb minőségű alvást tapasztaltak, és nagyobb volt a társadalmi kötődésük.
A tudományos eredmények egybevágnak az összes nagy filozófia és vallás tanításaival. A nagyképű büszkeséget, a versengést, az arroganciát és az énközpontúságot mindenhol elítélik. Az alázat és a hibák elismerése általánosan dicséretes erények.
Hogyan alkalmazhatjuk a hála, az alázat és a pozitív elismerés előnyeit a pozitív kapcsolati energia fokozására az üzleti életben? Próbálja meg úgy kezdeni a következő munkatársi értekezletet, hogy minden tagnak ad egy percet arra, hogy elmondjon valamit, ami miatt ünnepel – és tegye szokássá, hogy az összejöveteleket hálával és jó hírekkel nyitja.
Összefoglaló
Lehet, hogy ösztönösen allergiás reakciót váltanak ki Önből az itt vázolt javaslatok – talán túl cukrosnak vagy érzelgősnek tűnik az Ön szervezetének kultúrájához; vagy irrelevánsnak a cégének kihívásaihoz képest; vagy túl drágának. Talán úgy gondolja, hogy a pozitív energia előállításának módszerei abszurd módon téveszmének tűnnek, vagy hogy elterelik a figyelmet a komolyabb dolgokról.
De a kutatások – pontosabban 500 empirikus tanulmány metaanalízise – azt mutatják, hogy a pozitív energiával rendelkező szervezeteknél magasabb a kreativitás, a motiváció, az egészség és az önszabályozás, valamint alacsonyabb a hiányzás és a fluktuáció. A mainstream sajtóvisszhang és a pozitív gyakorlatok trendje felhúzhatja a szemöldököt. De még a legnehezebb körülmények között is nagymértékben fellendülhetnek a pozitívan energetizáló vezetés széleskörű előnyei.