A címadás a könyvmarketing egyik csúcsa. Ugyanakkor a könyv valóban hasznos eszközöket ad arra, hogy ezt a szinte lehetetlen feladatot megoldjuk!
Mi a legnagyobb félelmed? Amikor ezzel a kérdéssel szembesülnek, a legtöbben olyan dolgokat mondanak, mint a “magasság”, a “pókok” vagy a “nyilvános beszéd”, de a statisztikák azt mutatják, hogy jobban félünk azoktól a dolgoktól, amelyeket nem valószínű, hogy egy gyors Felelsz vagy mersz játékban felfednénk. Mélyen legbelül elsősorban a kínos helyzetektől és az egyedülléttől félünk. Félünk attól, hogy rájövünk, hogy senki sem kedvel minket, vagy rájövünk, hogy senkinek sem mi vagyunk az első számú választása. Félünk attól, hogy barátságtalanok leszünk. Ezért van az, hogy – akár bevallják, akár nem – a legtöbb ember kétségbeesetten próbálja megtanulni, hogyan szerezzen barátokat, és hogyan érje el, hogy az emberek megkedveljék.
A legtöbben úgy sodródunk az életben, hogy azon tűnődünk: “Jól csinálom? Tényleg kedvelnek az emberek? Mit gondolnak az emberek, amikor belépek a szobába?” Ezek a kérdések annyi rémülettel és szorongással tölthetnek el bennünket, hogy gyakran könnyebb elkerülni, hogy egyáltalán szóba álljunk másokkal! (Még akkor is, ha ez éppen azt eredményezi, amitől félünk: egyedül és barátságtalanul találjuk magunkat). Itt azonban alaposan megvizsgáljuk azokat a szükséges készségeket, amelyek segítségével legyőzhetjük ezeket a félelmeket, és kapcsolatba léphetünk másokkal.
- FEJEZET: AZ ELSŐ 90 MÁSODPERC
Amint valószínűleg már kitaláltad, a cím “90 másodperc” része abból a tényből ered, hogy az emberek a veled való találkozást követő első 90 másodpercben alakítják ki rólad az első benyomásukat. De elgondolkodtál már azon, hogy mit látnak, amikor ezt az értékelést teszik? Vagy milyen tényezők játszanak szerepet a végső értékelésükben? Tanulmányok azt mutatják, hogy az első benyomás számos értékelésből áll össze, többek között abból, hogy az adott személy hogyan értékeli az Ön intelligenciáját, megbízhatóságát, sikerességét, státuszát és még sok minden mást! Néhány dolog viszonylag kiszámítható, például az, hogy az emberek azt feltételezik, hogy sikeresebb vagy népszerűbb vagy, ha azt látják, hogy designer márkájú ruhákat viselsz.
Vannak azonban olyan dolgok, amelyeket nem olyan könnyű előre látni, és gyakran nem is olyan dolgokon alapulnak, amelyeket Ön befolyásolni tud. Például nem tudjuk befolyásolni azokat a tulajdonságokat, amelyekkel születünk. A Princeton Egyetem munkatársai azonban felfedezték, hogy a résztvevők következetesen megbízhatóbbnak ítélték a kerek, babás arcú vagy nőies vonásokkal rendelkező embereket. Szintén nem tudjuk befolyásolni a nemünket, az etnikai hovatartozásunkat, a vonzerőnket, vagy azt, hogy szükségünk van-e szemüvegre vagy sem. A Torontói Egyetem 2017-es tanulmánya azonban megállapította, hogy amikor arra kérték őket, hogy nézzenek meg egy videót, amelyen egy személy beszédet mond, a résztvevők következetesen karizmatikusabbnak vagy erőteljesebbnek értékelték azokat a beszélőket, akik fehérek, férfiak, vonzóak és nem viselnek szemüveget. Hasonlóképpen, egy 2007-es brit tanulmány szerint az emberek hajlamosak a tetovált férfiakat és nőket megbízhatatlannak, kevésbé vonzónak és agresszívabbnak értékelni.
E tanulmányok eredményei együttesen azt mutatják, hogy az első benyomásaink nem csak kapkodva alakulnak ki, hanem gyakran lappangó szexista, rasszista és klasszicista sztereotípiákon is alapulnak. Sajnos természetesen keveset tehetünk azért, hogy megváltoztassuk egy másik ember veleszületett előítéletét, különösen, ha az rajtunk kívül álló tényezőkön alapul. Van azonban néhány dolog, amit tehetünk azért, hogy pozitív első benyomást keltsünk, és ezeket a tippeket a következő fejezetben részletesen megvizsgáljuk.
- FEJEZET: KEZDJÜK A POZITÍV TESTBESZÉDDEL
A testbeszéd gyakran erősebb kommunikációs eszköz, mint a szavak, különösen a találkozás első 90 másodpercében. És bár lehet, hogy nem tudjuk megváltoztatni valakinek az arcformánk vagy más fizikai tulajdonságaink alapján rólunk alkotott képét, dolgozhatunk azon, hogy a testbeszédünk a megfelelő üzenetet közvetítse. Kezdetnek nézzük meg, mi a különbség a “nyitott” és a “zárt” testbeszéd között. Lehet, hogy nem ismeri ezeknek a kategóriáknak a technikai részleteit, de a szerző garantálja, hogy felismeri őket, ha látja őket. Tegyük fel például, hogy szembesíted a tizenéves fiadat azzal, hogy mennyi időt pazarol a szobájában videojátékozásra. Ha keresztbe tett karokkal áll a mellkasán, és mindenre, amit mondasz, a szemét forgatja, hangosan és világosan megkapod az üzenetet: elzárkózik előled, és érzelmi távolságot teremt kettőtök közé.
Hasonlóképpen, ha a legjobb barátnőddel találkozol ebédre, és ő feláll, hogy tárt karokkal és széles mosollyal üdvözöljön, akkor azt mondhatod, hogy a válasza nyitott és meleg. Tartsd tehát szem előtt ezeket az elveket, amikor először találkozol egy új emberrel! Ne legyél olyan, mint a mogorva tinédzsered; használd a testedet a nyitottság kommunikálására. Ez azt jelentheti, hogy lazán lógó karokkal állsz az oldaladon – ez a testhelyzet azt sugallja, hogy jól érzed magad és másokat is -, és a tested nyitottan és hívogatóan fordulsz a másik felé. Azzal, hogy kissé a másik személy felé hajolsz, azt jelzed, hogy érdekel a másik és a mondanivalója. Ez barátságos légkört teremt, és meghívja a másik személyt, hogy jól érezze magát a jelenlétedben.
A közvetlen szemkontaktus fenntartása a következő lépés. Nyilvánvaló, hogy nem akarod őket bámulni; ha túl sok szemkontaktust tartasz, akkor elkezdhetnek azon tűnődni, hogy van-e egy hátborzongató, rejtett börtön a pincédben. Ezért inkább kezdeményezz néhány másodpercig közvetlen szemkontaktust, miközben mosolyogsz. Ez egyszerűen azt üzeni, hogy látod őket, pozitív vagy, és hajlandó vagy elköteleződni. Ráadásul bónuszként ez a viselkedés az Ön IQ-járól alkotott benyomásukat is növeli! Ezt onnan tudjuk, hogy 2007-ben a Loyola Marymount University kutatói tanulmányt végeztek, amelyben a szemkontaktusnak az intelligenciáról alkotott első benyomásra gyakorolt hatását mérték. Nora A. Murphy, a kutatás vezetője a következőképpen írta le eredményeit: “A beszéd közbeni nézés kulcsfontosságú viselkedés volt. Szignifikánsan korrelált az IQ-val, sikeresen manipulálták a benyomást keltő célpontok, és hozzájárult a magasabb észlelt intelligenciaértékeléshez”. Nem meglepő módon Murphy azt is megállapította, hogy a viseltes szemüveg fokozta az intelligenciáról alkotott első benyomást. Tehát, bár nem szükséges szemüveget viselnie, ha még nincs rá szüksége, a jó szemkontaktus elengedhetetlen!
Ne feledje, hogy mindezek a nonverbális tényezők meghatározzák az alaphangot, mielőtt Ön és a másik személy egy szót is szólna. Most tehát, hogy a nonverbális kommunikációddal pozitív hangulatot teremtettél, itt az ideje, hogy figyelmedet az interakció szóbeli részére fordítsd. Ez az a pont, ahol sokan meginognak, ezért a legfontosabb, amit nem szabad elfelejtened: ne ess pánikba! Sokan már az elején lábon lövik magukat, mert attól félnek, hogy rosszat mondanak; ennek következtében feleslegesen kínos helyzetbe hozzák magukat. Ezért, ahol csak lehet, próbáld meg elkerülni a túlgondolkodást és más, szorongást keltő viselkedésformákat. Csak az alapokra törekedj: mosolyogj, mutatkozz be egy egyszerű “Szia! Hogy vagy?” mondattal, és mondd meg a keresztnevedet. Ez egy azonnali jégtörő, amely arra készteti a másik személyt, hogy hasonlóképpen válaszoljon. Ha pedig – mint sokan mások – aggódsz amiatt, hogy elfelejted a nevüket, akkor egyszerűen közvetlenül utána természetes módon megismételheted a nevüket, például így: “Allison. Örülök, hogy megismertelek, Allison!” Még meg is dicsérheted a nevüket, ha ez természetesnek tűnik számodra, vagy egy anekdotát is beilleszthetsz, például: “Ó, a húgomat Allisonnak hívják!”.
- FEJEZET: A BEMUTATKOZÁSON TÚLLÉPVE
Oké, tegyük fel, hogy sikerült a bemutatkozás. Magabiztosnak érzed magad, és az első benyomás jól sikerült. És most mi lesz? Sokan ezen a ponton kezdenek el idegeskedni, mert nehezen jutnak eszükbe a beszélgetés témái, vagy attól tartanak, hogy rosszat mondanak. Ezért ez a fejezet a jó kapcsolatteremtés technikájára fog összpontosítani. A rapport meghatározása szerint “olyan szoros és harmonikus kapcsolat, amelyben az érintett emberek vagy csoportok megértik egymás érzéseit vagy elképzeléseit, és jól kommunikálnak”. És pontosan ezt akarod, amikor kapcsolatot teremtesz másokkal, igaz? Szóval, hogyan lehet ezt ápolni?
A természetes kapcsolat általában akkor alakul ki, ha van valami közös a másik emberrel. Tegyük fel például, hogy megismerkedsz valakivel, és felfedezed, hogy van egy közös barátotok, vagy ugyanannak az edzőteremnek vagytok a tagjai. Ez azonnali kapcsolódási pontot ad, és lehetővé teszi, hogy szabadon beszélgethessetek a közös érdeklődési körötökről. Még ha végül nagyon kevés közös van is bennetek, úgy fogjátok érezni, hogy van, és ez elősegíti a rokonság érzését és az élvezetes kommunikációt. De mit tegyél olyan helyzetekben, amikor nincs meg ez az azonnali “beidegződés” egy másik emberrel? Ezekben az esetekben más módjai is vannak a jó kapcsolat kialakításának, és ezek mind a hozzáállásoddal kezdődnek. Bár azt gondolhatod, hogy a beszélgetés sikerét a közös érdeklődési köröd vagy a másik személy reakciója határozza meg, az igazság az, hogy valójában a hozzáállás, amellyel a beszélgetéshez közelítesz, a legnagyobb üzletkötő mind közül.
A szerző az attitűdök közötti különbséget “hasznos” és “haszontalan” attitűdként írja le. Nézzük tehát az egyes típusok jellemzőit. Ahogyan azt már valószínűleg elképzelted, a hasznos attitűd az, amelyet ápolni szeretnél, mert ez egy pozitív kiindulópont. A legfontosabb különbség az, hogy a hasznos hozzáállást az jellemzi, hogy Ön hogyan értékeli, mit szeretne a beszélgetéstől. Más szóval, ez az, amikor úgy kezded a beszélgetést, hogy azt gondolod: “Szeretném megismerni ezt a személyt” vagy “Pozitív benyomást akarok tenni erre a személyre, hogy segítsen nekem az ügyfélszolgálati problémámban”. Ezzel szemben a haszontalan hozzáállás a forgatókönyv azon aspektusára koncentrál, amit nem akarsz. Ha például a McDonald’s-ban valaki elrontja a rendelésedet, és te dühösen követeled, hogy beszélhess az üzletvezetővel, nem igazán gondolsz arra, hogy az üzletvezető hogyan érzi magát, vagy arra, hogy bármi pozitív dolog származhat a beszélgetésből. Inkább arra gondolsz, hogy mennyire dühös vagy, hogy a rendelésed rossz, és hogy nem akarod, hogy rossz legyen.
És ha valaha is próbálkozott már ezzel a módszerrel, akkor már tudja, hogy ez általában nem túl hatékony. Ebből a szempontból a hozzáállásod valóban haszontalan, mert nem valószínű, hogy bármi építő jellegű eredményt érsz el vele. Ehelyett a legvalószínűbb kimenetel az, hogy te kiabálni fogsz a vezetővel, a vezető vagy dühösen fog reagálni, vagy megbántva és megtámadva érzi magát, te pedig valószínűleg úgysem fogod megkapni, amit szeretnél. Ahelyett, hogy visszakapná a rendelését, vagy kicserélnék az árut, sokkal valószínűbb, hogy üres kézzel távozik, tudva, hogy feleslegesen tönkretette egy ártatlan ember napját. Milyen alternatívát választhatsz? És mit tehetsz, ha a másik személy tényleg megérdemli, hogy kiabálj vele?
Nos, nyilvánvaló, hogy még ha valaki meg is érdemli, nem a legjobb megoldás, ha nem vagy kedves és konfrontatív. Tehát, függetlenül attól, hogy mennyire jogos a haragod, próbálj meg minden interakciót hasznos hozzáállással megközelíteni. Még a konfliktusos pillanatokban is módosíthatod a hozzáállásodat, ha átgondolod, mit szeretnél a beszélgetéstől. Így például a McDonald’s-os balhé esetében a “Nem akarom, hogy rossz legyen a rendelésem!” gondolatról áttérhetsz arra, hogy “Azt akarom, hogy valaki segítsen nekem helyrehozni a dolgot”. Ez lehetővé teszi, hogy átállítsd a nézőpontodat, és nyugodtan és kedvesen beszélj valakivel, aki segíthet. Végül is mindannyian tudjuk, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel segítenek neked, ha kedves vagy velük, ezért inkább próbáld meg a kedves megközelítést. A korábbi fejezetekben tárgyalt testbeszédbeli tippeket is segítségül hívhatod!
- FEJEZET: HOGYAN LEGYÜNK JÓ BESZÉLGETŐPARTNEREK
De most, hogy átgondoltuk, hogyan lehet konfliktus során kapcsolatot építeni, nézzük meg a semlegesebb helyzetekre vonatkozó kapcsolatépítési stratégiákat. Mint korábban említettük, a nem verbális kommunikáció megadja az első benyomás alaphangját, de a beszélgetés viszi tovább az út további részét. Hogyan lehetsz tehát jó beszélgetőpartner? Ahhoz, hogy a beszélgetés jó irányba induljon, a szerző azt ajánlja, hogy olyan kérdésekkel kezdjünk, amelyek arra invitálják a másik felet, hogy szabadon beszéljen. Mi a közös például a társalgási szakértőkben, a pszichológusokban és a hivatásos kihallgatókban? Mindannyian úgy vélik, hogy az “5 W és egy H” szabály követése nagyszerű ötlet! (Oké, talán ne ezzel a kérdéssel vezesse a beszélgetést egy tényleges beszélgetésben, de érti a lényeget!)
Ha nem ismered az “5 W és egy H” szabályt, ne aggódj – nagyon egyszerű! Egyszerűen csak hat olyan kérdés leírása, amelyek a ki, mi, hol, mikor, miért vagy hogyan kezdetűekkel kezdődnek. Az ezt a formátumot követő kérdések remekül alkalmasak beszélgetések indítására, mert beszélgetésre invitálnak. Tegyük fel például, hogy egy új koktélbárban jársz, amely nemrég nyílt a városban. Egy ismeretlen ember mellett ülsz, és mindketten már egy örökkévalóság óta várnak az italukra. Ha beszélgetést szeretnél kezdeményezni az illetővel, alkalmazhatod a már említett testbeszéd tippeket, felvehetsz egy hasznos hozzáállást, és mondhatsz valami olyasmit, hogy “Szóval, milyen italt kaptál?”.
Ez egy nyitott és hívogató kérdés, amelyre nem lehet “igen” vagy “nem” válasszal válaszolni. Inkább arra invitálja az illetőt, hogy részletesen válaszoljon. Ha elmondja, hogy mit rendelt, akkor válaszolhat valami olyasmivel, hogy “Ó, ez jól hangzik! Én az eszpresszó martinit rendeltem. Úgy hallottam, hogy állítólag nagyon finom.” Ez persze arra invitálja a másik személyt, hogy megjegyezze, hogy szereti a kávét, vagy esetleg meséljen egy vicces anekdotát az eszpresszó martinival kapcsolatos tapasztalatairól. Akárhogy is, a beszélgetés így természetes és barátságos módon folyik, és pontosan ez az, amit szeretnél. Még ha nincs is hasonló ízlésetek, a beszélgetés barátságos hangulata lehetővé teszi, hogy kapcsolatot teremtsetek és élvezzétek egymás társaságát. Mert bár jó, ha van valami közös a másik emberrel, ez nem szükséges ahhoz, hogy barátságot kössetek, vagy akár csak élvezzétek a kötetlen beszélgetést. Sőt, sok egymástól nagyon különböző ember azért tart fenn szoros barátságot, mert élvezik egymás társaságát! Tartsd ezt szem előtt, amikor beszélgetést kezdeményezel.
A beszélgetést úgy is fenntarthatja, hogy olyan kérdéseket tesz fel, amelyek arra építenek, amit a partnere mondott. Például, ha a másik azt mondja: “Nem szoktam gyakran elmenni valahova, de nagyon stresszes napom volt a munkahelyemen, ezért gondoltam, megiszom egy finom koktélt, hogy kikapcsolódjak”, akkor mondjon valami olyasmit, hogy “Ó, ismerem ezt az érzést!”. Mit dolgozol?” Nem számít, milyen más stratégiákat alkalmazol, az, hogy érdeklődést mutatsz a beszélgetőpartnered iránt, minden alkalommal a legjobb módja a kapcsolatteremtésnek! Ez garantáltan segít a másiknak is abban, hogy pozitív benyomást alakítson ki rólad, hiszen mindenki szereti, ha valaki kedves vele, és érdekli a mondanivalója!
ÖSSZEFOGLALÓ
A nyomás hatására, hogy jó első benyomást keltsünk, kínosnak és ijedtnek érezhetjük magunkat. Mindannyian szeretnénk barátokat szerezni és elérni, hogy az emberek kedveljenek minket, de sokan úgy érezzük, hogy nem ismerjük. Szerencsére azonban nem kell zavartan vergődni az életben. A nyílt testbeszéd gyakorlásával és a pozitív nonverbális jelzések megjelenítésével már a találkozás első 90 másodpercében pozitív benyomást kelthetsz valakiben. De ha ez az első 90 másodperc letelt, ne feledje, hogy a beszélgetés folyékonyan folytatódjon: kezdje barátságos bemutatkozással, jegyezze meg valakinek a nevét, és tegyen fel nyitott kérdéseket, amelyekből kiderül, hogy érdekli, amit mondani akar.
